Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
26 tolla alatt, s emelőleg és oktatólag liatnak az olvasó szellemére.“ x) Épen így nyilatkozik a Journal de Bruxelles: „Sokoldalú ismeret, a szent történet és a világtörténetnek szerencsésen felfogott öszhangzása, teljes, habár rohamos képek, a sok beható és szellemdús megjegyzés, és végre megnyerő és néha a valódi ékesszólás magaslátára emelkedő irály ajánlják e tanulmányokat.“ 1 2) Ugyanígy ítél a le Monde című hírlap : „Azon elis- \ mérésekhez, melyekben a szerző részesült, csakis dicséretünket csatolhatjuk irmodoráról és irályának különös változatosságáról. Ő tökéletesen érti, mit tesz tetszeni és megindítani s egyúttal oktatni : s az teszi az igazi történetiró teljes érdemét.“ 3 4) Agenti Bien public, bíráló nagy ismertetését a következőkben foglalja össze : „Érdekes fölleplezések a régi népek szokásai- és alkotmányairól; találó párhuzamok jellemök és a mai nemzetek főbbjeinek jelleme között; tekintélyes, a bibliából, történetírók-, költők-, szónokok-, és mind a századok leghiresb bölcsészeiből kölcsönzött érvek; remek irály: ezek azon becses tulajdonok, melyek e könyvet legszebb- és legteljesebbjévé teszik azon müveknek, melyeket a történelem bölcsészetéről Írtak.“ *)' Végre hasonlólag Ítéltek a lille-i, cambra-i, nancy-i, strasbourgi, lyoni, avignoni, marseillei, toulousei, bordeaux-i, poitiers-i, nantes-i, saint-brieuci, caeni, rennesi és bloisi katholikus hírlapok. Továbbá az Union és a Gazette de France és a Bibliographie catholique, mely munkánkat „nagybecsű műnek mondja, melyet a jobbgondolkozásuak örömmel fognak olvasni és sok haszonnal.“ Végre záradékul még megemlítjük, hogy munkánknak az 1860-iki évben Diinkirchenben összegyűlt régészeti con1) L’Univers, 1859. dec. 1.-) Journal de Bruxelles, 1860. jul. 10. 3) A. Mazure a Monde-ban, 1861. jul. 31. 4) Bien public, 1861. sept. 30.