Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
23 két irá nekünk : „Mielőtt levelére felelnék, át akartam olvasni művét. Az én véleményem szerint ön gondviselésszerű művet akart alkotni. Bossuethez méltó modorban bebizonyítván, hogy a nagy nemzetek bukása csak azért következett be, mert igen bíztak in curribus et in equis. Úgy látszik? hogy a népek életének mértéke hűségök a vallás törvényének megtartásában. A nemzetek nem jelenendnek meg az általános ítéleten, tehát Isten igazságát itt lenn kell ta- pasztalniok. így magyarázni meg bukását és eltűntét azon birodalmaknak, melyeknek csak még nevök él a történelemben ismétlésül e nagy intelemnek : Erudimini, qui iudicatis terram. Ön müve jelen körülmények közt egy nagy oktatás- kép tűnik fel. Adja Isten, hogy azok, kik kezükben tartják a nemzetek sorsát, olvassák azt és elmélkedjenek fölötte. Hálámat csak azáltal tanúsíthatom ön iránt, hogy egy tisztes helyet ajánlok fel önnek tíosalpini akadémiánkban. Igen szeretnék keresztény ifjú barátaim elé egy oly példányképet állítani, mint ön, ki megkedveltetné velők az alapos tanulmányozást.“ ’) Ugyanazon hó huszonhetedikén mgr. Dufétre, nevers-i püspök, ki még nem rég nagy vallásos ünnepeink napjaiban férfias szónoklata hangjaival tölté be nyilvános helyeinket, ezt irta nekünk : „Ép most olvastam át művét ; sietek kifejezni általa keltett elismerésemet. Csodálatot gerjesztett bennem gondolatjai fönsége, nézeteinek újsága, tudományának terjedelme és alapossága.“ 2) Mgr. de Pompignac, saint-flouri püspök , később így szólt hozzánk : „Művének becse meg van alapítva : az én elismerésem mivel sem növelné a becse felől egyáltalán táplált véleményt.“ 3) Mgr. Guérin, langres-i püspök pedig : „Igen kívánatos lenne, hogy műve korunk politikusai és hirlapirói közt számos olvasóra találjon, azonban komoly, igazságszerető és *) Gap, 1859 april 11. 2) Nevers, 1859. april 27. 8) Saint-Flour, 1861. dec. 10.
