Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
24 azt őszintén kereső olvasókra. Ön megirván szép művét jó dolgot cselekvék. S méltán vette már idelenn a legszebb, a milyet csak óhajthatott, jutalmat : Jézus Krisztus helytartójának dicséretét.“ r) Mgr. Lyonnet, midőn elismerését fejezé ki, egyúttal felhívott, tárgyaljuk ugyané szempontból a népvándorlás után alakult keresztény országok történelmét ; mgr. Fillion, mans-i, Allou, meaux-i ; mgr. du Pont des Loges, ínetz-i ; Sergent, quimper-i püspökök és más főpapok arról értesitének, hogy körükben vagy egyházmegyéjükben melegen ajánlották a „Történelem katholikus bölcsészeiét.“ TrÁLY : HELYESLÉSEK. ' * A történelem felől nyilvánított általános észrevételeknek szerzői értekezéseknek címezték irataikat és szónoki irály- lyal éltek bennök. Az őket erre biró indokok minket is nagy részben a szónoki irály használatára határoztak el, mert csaknem lehetetlen valamely század főjeleneteit öszfoglalni, valamely időszak nagy eseményeinek képét adni, vagy valamely történelmi korszak szépségeit ecsetelni anélkül, hogy emelkedett és egyúttal élénk irálylyal ne élnénk öszhangzatban a tényeknek, melyeket leírunk, magasztosságával és az egymást érő harcok, vagy valamely nép fölött kitörő válságos események rohamával. Miután azonban változatosság képezi a szépnek föltétét, miután ellentét a természet törvényeinek egyike, amikor csak lehetséges volt úgy intéztük történelmi tárgyalásunkat, hogy egy bölcsészeti szakaszt valami irodalmi tárgy váltson fel, azután ismét fölvettük történelmi elbeszélésünk fonalát. Azon fejezetek után, melyekben tételünk bebizonyítása végett részleteket kell felhalmoznunk, mint például az egyes népek küldetésénél, mindig olyanok következnek, melyekben az elbeszélés rohamosb ; ugyanígy áll a dolog azokra nézve, melyekben a nemzetek bukását rajzoljuk. Ezen • ‘) Langres, 1864. okt. 14.
