Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
22 nemzet utolsó napjait jelzik. E tekintetben kitűnő helyeslő iratok jutalmazták törekvésünket és fáradságos búvárlatain- kat, a mint olvasóink, a lyoni és bordeaux-i bibornokok leveleiből vett idézetekből kivehetik. „Átfutottam — irá 1861-ben mgr. Bonald — a történelem katholikus bölcsészete című művén. Bossuet „Értekezés a világtörténelemről“ müve után az önét érdemes olvasni. Legkevésbé csodálkozom azokon, miket a főpapok felőle mondtak, kik jóváhagyták. Igen szerencsés és hasznos gondolat volt, tekintettel az időre, melyben élünk, kimutatni Jézus Krisztus működését a birodalmak történetében. Kívánatos, hogy műve elterjedjen s figyelemmel olvastassák és hogy felőle elmélkedjenek.“ x) „Élénk érdekkel olvasám művét — irta hasonlóan 1863-ban mgr. Donnet. 1 2) Ön felfogta, hogy ma inkább mint valaha szükséges a népek előtt bevitatni a gondviselés működését a nemzetek ép úgy mint az egyesek fölött. Ön tárgyához méltó emelkedett irálylyal megírta, hogy Isten a népeket a maga dicsőségére használja föl ; hogy, akarva nem akarva aranykorukban úgy mint hanyatlásukban annak országát és tökélyét hirdetik, ki mind a birodalmakat emelé. Ön némely helyen Bossuet gondolatait a világtörténelem felett a jelen időkre alkalmazá. A meauxi sas meg nem hazudtolná önt. Egyébiránt a művét ért helyeslések s a Szentatya áldása legszebb ajánlása azon könyvnek, melyet örömmel olvastam, s melyet egyházmegyém papságának és híveinek figyelmébe ajánlani fogok.“ Egy más sajátkezüleg irt levélben ő eminentiája hozzátevé : „Szívesen látnám önt Bordeauxban ; élőszóval jobban tudnék kifejezést adni, mint e hideg levél által az élvezetnek, melyben művének olvasása részesített.“ 3) Mgr. Depéry gap-i püspök, a szépirodalom barátja és hasznos intézmények alapítója, még ezek előtt a következő1) Lyon, 1861. dec. 18. 2) Bordeaux, jan. 4. 3) Bordeaux, 1864. marc. 28.
