Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
21 hires dora Guéranger, solesmei apátot, ki nyilvánosan igy szólt hozzánk : „Műve kinyerte teljes rokonszenvemet ; ajánlottam szerzetes atyáimnak, olvassák el. Kimutatni, hogy a népek Krisztusért és egyházáért léteztek, ez a történelemnek egyedüli és igaz bölcsészeié : ezenkívül csak tudatlanság és tévedés létezhetik.“ Megemlíthetnők a becses emléket, mely- lyel Antonelli bibornok ő eminentiája megelégedése jeléül megtisztelt ; és azon helyesléseket, melyeket Kómában tartózkodásunk idejében Sacconi és Barnabo bibornokok, Bérardi és Talbot praelatusok előttünk élő szóval kifejeztek, kik művünk tervét taglalván kijelenték, hogy mindent Krisztusra és az egyházra vonatkoztatni : ez az egyedüli helyes felfogásmódja a történelemnek. De minek mind e bizonyítékok, midőn maga IX. Fiús kimondja : „hogy minden Krisztusért van.“ ') h GONOSZSÁGOK IDÉZIK ELŐ AZ ÁLLAMOK HANYATLÁSÁT ÉS BUKÁSÁT. E TÉTELT BIZONYÍTÓ PÜSPÖKI LEVELEK. Mihelyt a nemzetek bevégezték isteni szerepüket, melyért őket a gondviselés feltámasztá, látjuk, mint élnek vissza hatalmukkal és javaikkal, melyekkel őket erényeik korában a Magasságbeli nemes céljaik előmozdítására megajándékozta. A bűnök, melyek a győzelem békéjének gazdagságával szülemlenek, karöltve járnak a hanyatlással, melyet, minél inkább növekednek. annál inkább előmozdítanak. Komlasztó befolyásuk alatt minden foszlik, minden romlik : a törvények meg nem tartatnak, a jó intézmények elhanyagoltainak, egy hibát több súlyos hiba ér, csapás csapást követ; az államok csakhamar romlásukhoz közelednek, s a figyelmes vizsgáló előtt mi sem marad hátra, mint borzalommal tanulmányozni a birodalmuk bukásában az isteni boszu csapásait. Ezen hanyatlás, bűnök következménye ; ezen bukás, a nyilvános zavarok e büntetése köré csoportosítottuk azon főeseményeket, melyek valamely ') Lásd fönebb a pápai brévét.
