Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
298 hogy a marhát eltakarja; az ákác és más tövises bokrok illatos virágokkal fedvék. A tenyészetnek e bujasága- és kü- lönféleségéhez sehol sincs hasonló; mily hasznát lehetne ily tartománynak venni, ha azt az európai ipar és műveltség áldásaival elárasztható á, “1) Ezen Egyptomba, melyet a régi irók ős időktől fogva ugyané növényzettel, ugyané különféle gyümölcsökkel megáldottnak ecsetelnek;1 2) ezen Egyptomba, melyet a szentirás az Úr kertjéhez, édenhez hasonlít,3 4) s melyet élelemszerei, len- és byssusszövetei-, nemes, és mindenkitől, ki Ízleli, csodált gyümölcseiről dicsér, vezeti az Úr ifjú népét. Az izraeliták is földművelés- és baromtenyésztéssel, a sz. történetiró megjegyzése szerint e kettős munkával foglalkozván, folytatják őseik békés életmódját; megőrzik a pátriárkái élet tiszta erkölcseit, s egyszersmind mély ismeretekre tesznek szert, melyeknek alkalmazása később a zsidó nemzet jólétének forrásává válik. Mivel az Úr népének Palesztina termékeny földjét, melynek gazdagságát a legelők és földek képezték, szánja: azért kedvelteti meg a zsidókkal Egyptomban a mezei élet szokásait és módját, s azért ismerteti meg velők a tapasztalati tudományok mindazon segédforrásait, melyekben az egyptomiak a lehető legnagyobb tökélyt érték el. A Gessen földjén haldokló Jákob is előrelátja utódai földi boldogságát, melynek titkát megtudni jöttek hozzá gyermekei. „Júda — igy kiált fel az aggastyán látnoki szellemben —- Júda a szőlőtőhöz köti nöstényszamarát, ruháját borban mossa meg, és palástját a szőlő nedvében. Isszakar erős szamár, mely a határok között fekszik. József, a Mindenható megáld téged az ég áldásaival, a viz és föld áldásaival ; gabonáid és nyájaid meg lesznek áldva. Ui) 1) Champollion-Figeac, Egypte ancienne ch. 4. Fertilité d’ Egypte. 2) Y. Ö. Diodort, Herodotot, Pliniust. 3) Genesis 13, 10. 4) Genesis 49 f.
