Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
399 Habár az izraeliták a földművelés hasznos ismeretének nem is vehetik mindjárt hasznát, s a pusztában tartózkodásuk tartama alatt meg kell elégedniök azzal, hogy ennek szabályait minden részleteiben közöljék gyermekeikkel, azokat jövő foglalkozásukra elkészitendők ; s ezeket gyakorlati kisérletek által tökélyesítik, midőn itt-ott egy- egy oázra bukkannak, vagy valamely művelt országot foglalnak el ; a) a mezei gazdászat másik ágával mindazáltal nem így áll a dolog. Egyptomból történt kivonulásuk alkalmával az izraeliták maguk előtt hajták számtalan szarvasmarha-, kecske- s juhnyájaikat.2) És e nyájak annyira megszaporodnak, hogy a mint az ígéret földéhez közelednek, Hűben és Gád fiai, kik nyájaikban dúsgazdagok voltak, mint az irás megjegyzi, Mózestől a Jordán3) mellett fekvő legelőket kérik Amint végre a zsidó nép Palesztinában letelepszik, gyermekségétől a földművelésre képezve, termékeny mezőin növényeket tenyészt, milyeneket azelőtt Gessen termékeny mezőin tenyésztett vala : gabonát, lent, árpát és muhart, s aratja ama búzát, melyet a királyi látnok dicsér, s milyent Júda uralkodói Tírus fejedelmeinek felajánlanak.4) A bor és olaj úgy folyik Izrael sajtóiból, mint folyt azelőtt Egyptomban, hol e nép a szőlőtőt és olajfát ápolá. Olaja pedig és balzsama Ezekiel szerint még Fönícia vásárain is keresett volt.5) A gyakorlati ismeretek s gazdagság mindenféle arany s ezüst edények-, drága szövetek-, ruházatok-, műszerekben, a miket az izraeliták Egyptomból azon nap, midőn ezt a sz. szöveg szerint ü) kizsákmányolták, elhoztak : forrásai és kezdete jólétöknek. Nem is lehetett ez másként, jegyzi meg Guénée abbé : 7) „mert e nép kétszáz éven át lakta e gazdag és virágzó országnak legtermékenyebb részét. Az izrae- *) *) Numeri 21, 20, 25, 31. 2) Exodus 12, 38. 3) Numeri 32, 1. 4) 147 Zsolt. 3. - Királyok III k. 5, 11. 6) Ezekiel 27, 17. 6) Exodus 12, 35-36. ’) L’ abbé Guénée, Lettres de quelques Juifs, t. I. lettre 7-e.
