Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
284 pező sphinx ; földalatti messzeterjedő, több ezer ember befogadására képes, és faragványokkal és festményekkel ékített csarnokok : mindezek a fővárost a világcsudák közé sorozták. Moeris a Niláradások felvételére, vagy hogy a kiöntések elégtelenségének esetére viztartóúl szolgáljon, egy kiterjedésére az egyptomi talajnak tengermosta részével egyenlő s háromszáz lábnyi mély tavat ásat. Medrének közepén a viz- szine fölött majdnem háromszáz lábnyira emelkedő két gúla trónon ülő óriás kőalakokat tart, bizonyságul az utóvilág számára, hogy emberi kezek által ásatott1). Osymandias, a baktrok legyőzője nagysága s faragványai tekintetében csodát alkotó sírja által mintegy kihívást intéz az utóvilághoz, kísérelje meg felülmúlni műveit. Labarys a labyrintot épité, azon művet, mely munkája s költségei által nemcsak Efesus és Samos híres templomain túltett, hanem egymaga a görögök összes műemlékeit felülmúlta. Emberi kéz soha csodálatosabbat nem hozott létre. A tizenkét tetővel borított udvar háromezer szoba által van környezve. Az egymást szelő ösz- szekötő csarnokok végetlen különfélesége ezer meglepetést szerez a látogatónak, ki e palotán átsietvén a szobákon, folyosókon és csarnokokon keresztülmegy. Egyaránt kénytelen csodálni a falak faragványait és a porfyr boltozatokat, nemkülönben a fehér márvány oszlopokat, melyekkel mindegyik folyosó díszük.2) A labyrinttá egyesített paloták száma megegyezik azon tartományoknak kezdetleges számával, melyek küldöttei az ország nagygyűléseinek idején azt lakhelyöknek használták. A gúlákat a Fáraók építették, melyek hiú nyegleségük- s egyúttal hatalmuknak emlékeivé lettek.8) A múlt században kétségbe vonatott ez adatok egy részének hitelessége. Jóllehet Guérin du Rocher szellemdús közleményeinek olvasása után be kell ismernünk, hogy az egyptomi papok nemzeti történetükkel az őshagyomány emlékeit s a pátriárkái életnek tudomásukra jött ismereteit *) Herodot. II. k. 149. f. *) U, o. 148. f. — Y. ö. Manethon töredékeit is. 3) Plinius, XXXYI, 12. r.
