Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
285 összezavarták, mindazáltal a két Champollionnal el kell fogadnunk az egyptomi évkönyvek főszemélyei- és főtényeinek történeti valóságát. Diodor s Herodot tanúságához járulnak a műemlékekre ékiratokként vésett számos bizonyságok, valamint az épületek alapkövében elrejtve fekvő régi papyrus- tekercseken talált basonnemü közlemények. A még fenlévő épületek nagyrészén, mondja Champollion-Figeac, Menes van első királynak beirva a fejedelmi családok jegyzékeibe ; azon jegyzékekbe, melyek a tudományos ókor által hátrahagyotta- kat megerősítik. Moeris vagy Tbutmosis neve a jótevő címével bevésve találtatik még Théba némely nagyobb épületén. A római lateráni sz. János nevű obeliszk az ő tiszteletére emeltetett Egyptomban. Kolosszális művei, a tó, melyet felhasználván a föld természetes kivájtságát ásatott, s melynek nyomai még felismerhetők, méltóvá tették őt a nyilvános hála ez emlékére. Gyakran hozatott szóba a Fáraók valamelyike által megkezdett s a Ptolomeusok által be- végzett csatorna a közép s a vörös tengerek összekötésére. Maga Napóleon fedezte fel egyptomi hadjárata alkalmával a suezi pusztán annak nyomait. Ismerni akarván ennek irányát négy órányira nyomult előre kíséretével ezen részben homok által elöntött régi csatorna medrében. A gúlákon vagy az épületek alapköveiben talált feliratok nyilvánvaló hirdetői a Fáraók vállalatai- és dicsőségének. *) Ha e feliratok, ezen emlékek igazolják azt, a miről az irás Egyptom nagysága s uralkodói hatalmát illetőleg tudósít; úgy mint ifjabb Champollion Írja, nem kevésbbé megerősítik a szentkönyvekben foglalt szent hagyományokat is; „mert egy egyptomi emlék sem régibb az időszámításunk előtti 2200-dik évnél. Ha elfogadjuk az egyptomi épületek feliratai nyomán összeállított évszámítást s a királyok sorozatát, Egyptom története bámulandó módon öszhangzik a szt. könyvekkel. Ábrahám a pásztorkirályok idejében jőve Egyptomba. 0 Champollion-Figeac, Egypte ancienne, p. 45, 18, 13, 34, (Edit. 1846.)
