Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

68 PÁL FOGOLY. RÓMAI FOGSÁGA. kitört a vihar ; mindent könnyebben tűrt a zsidó, mint azon gondo­latot, hogy a körülmetéletlen pogány Abrahám fiával egyenlő. Ki kell irtani a nyomorultat a föld színéről ! Mindnyájan ezt kiálták. A kínpadot, melyen a római parancsnok valamely gonosztelt beval­lását akará belőle kicsikarni, Pál római polgárjogára hivatkozván kikerülő. A synedrium elé állíttatván, eszélyes számítással üszköt vete a farizeusok- és szadduceusokból álló gyülekezet közé, ameny- nyiben farizeusi származását s mívelődését és feltámadásban való hitét hozá fel üldöztetése okául, melynek a szadduceusok részéről van kitéve, kikhez maga a főpap is szít. Hogy egész tana Krisz­tusnak megtörtént, és a hivök leendő feltámadásán alapszik, azt iga­zán elmondhatá ; aminthogy az első keresztényüldözés is a synedri- umban túlsúlyra vergődött szadduceus párt részéröl támasztatott '). Ennek az lett következménye, hogy a két párt között viharos perpatvar támada, és némely farizeus az apostolt, mint ártatlant és igazhivőt ótalmába vévé, még látomása igazságát is megengedvén. Ezegyszer megmenekülve, Lyziás parancsnok, ki őt az élte után törő negyven zsidó ellen biztosítani akará, erős fedezet alatt Caesa- reába Felix procuratorhoz küldé. Ott pár nap múlva Ananiás fő­pap a synedrium több tagjával vádlóul jelene meg; azonban sem Felix, sem utóda Festus nem akarák őt elitélni vagy a zsidóknak kiadni ; két évig Caesareában fogva tartaték. Hiába ügyekezett Festusnak vendégét,Agrippa királyt megindítani vagy — rendíteni. Minthogy pedig a császárhoz fölebbezett, mint foglyot, Rómába kelle őt szállítani. 123. Hatvanegy tavaszán Pál Itália partjára szállá. A római keresztények egész a három tabernáig jöttek eléje; és most az apos­tol rég táplált óhaja, melynélfogva a világvárosban kiván vala működni, s az éji látomásban Jeruzsálemben utoljára nyert Ígéret, hogy Rómában is tanúságot teend az Úrról, teljesült. Egy katonával, kit hozzá láncoltak, magánházban lakhatók. Két évet tölt vala igy Rómában szigorú őrizet alatt, szabad­ságában állván látogatásokat fogadni 2) és Krisztust hirdetni. Mind­járt az első napokban magához hivatta az ottani előkelő zsidókat, attól tartván, hogy Jeruzsálemből ellenséges híreket vettek. Ezek azonban biztosíták őt róla, hogy semmit sem hallotak felőle, s a ná­záreti felekezetiül is csak annyit tudnak, hogy mindenütt ellen­mondásra talál. Tanításának itt is szokott eredménye volt : a zsidók *) *) Ap.Csol, 4, 6 s köv, — 2) Ap, Csel. 28, 30.

Next

/
Thumbnails
Contents