Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

58 PÁL MÁSODIK TÉRÍTŐI ÚTJA. Pál és Barnabás között is ideiglenes elválást idézett elé ; midőn ugyanis Barnabás a Pállal tervezett téritői útra rokonát, Márkot, is magával akarta vinni, Pál cllentálla, minthogy o férfi őket előbb Pamphyliában puliúltsága miatt elhagyta. ')’ Pálra az is hathatott, hogy Márk Péterrel barátságos viszonyban volt, és a pogány-ke- resztségtől való visszavonulásra nézve alkalmasint a két apostol, Péter és Barnabás példáját követé. Emiatt vált el most egymástól a pogányoknak eddig együttesen működő két apostola. Barnabás Márkkal szülőföldjére, Cyprusba ment; Pál, Silas kíséretében,meg­kezdő második nagy téritői útját. Meglátogatta Syria, Cilicia Lykaonia községeit és Lystrában társul fogadá a fiatal Timotheust; és mint az elbeszélés változott modorából kitünik; Lukács evangélistának is nem sokkal utóbb kelle hozzá csatla­koznia. Pál, ki ajeruzsálemi túlbuzgók ellenében, Titus követelt körülmetél tetősét megtagadta, Timotheust rábirá, hogy magát e szer­tartásnak alája vesse, “) minthogy öt az evangéliumnak a zsinagó­gák és zsidó házakban való hirdetésére akará használni. Ezen idő­ponttól fogva a többi apostol egy ideig nem említtetik. Működé­sükről mitsem tudunk ; Pál innentúl a főszemély, kinek története egészen római fogságáig, Lukács tudósításának második részét képezi. 105. Galáciában való hosszabb időzés után, Pál három társá­val álomlátás következtében Troasból Macedóniába mene át. 0 hozta először az evangéliumot Europa talajára. A szenvedett meg- gyaláztatások dacára P h i 1 i p p i-, T h e s s a 1 o n i k a- és B e r o e á- b a n virágzó községeket alapított az apostol ; az elsőt ő maga ne­vező később gyönyörének, koronájának. 3) Thessalonikában három hétig hirdethető Jézust a zsinagógában, de végre a zsidók felizga- ták a népet ellene, s habár a beroeai zsidók fogékonyabbaknak mu­tatkoztak is, mégis nemsokára innen is elűző őt a lázadás, melyet a Thessalonikából ide jött zsidók szítottak. A hívek öt biztonság okáért Atlienbe hozták. 4) Itt e könnyelmű nép közt, a pogányság legnagyobb művészeti pompájának közepette, nem talált termékeny talajra. Az epikuraeusok és stoikusok gúnyolák őt és a megfeszí­tett Nazarothit ; némelyek csaesogónak nevezők, mások gúnyosan mondák, hogy két idegen Istent akar behozni : Jézust s a feltáma­') Ap. cs. 15, 36—41. - 2) Act. 16, 3. — 3) Phil. 1, 3—8 • 4, 1. — 4) Ap, Csel. 17, 11-15.

Next

/
Thumbnails
Contents