Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
44 POGÁNYEGYHÁZ ANTIOCHIÁBAN. most minden különbséget megszüntetvén, az egész állatvilág élvezését megengedi. ’) A látománynak messzibbre ható értelme is világos lett előtte, midőn kevés vártatva Cornelius küldöttei megjelenőnek, kiknek meghívását haladék nélkül követé. Megértvén a százados szavaiból, mily csodálatosan vág össze mindkettőjük látománya, csak akkor fogá fel valójában, hogy Isten nem csupán Ábrahám ivadékainak adja kegyelmét, miként azt a zsidókkal együtt ő is hitte, hanem hogy más népeknél is tetszik neki az istenfélelem s tevékeny jámborság, és hogy nemzsidó szolgáit is meghívja a hitre s az egyházba való épésre. És most olyasmi jött közbe, ami Péter zsidó kísérőiben a legkisebb nehézséget is eltávolíthatá : Isten maga megmutató, hogy ama pogányokat, a meghívott apostol szolgálata nélkül, Krisztus tagjaivá tette ; mert mialatt — a keresztelés és kézföltétel előtt — Péter szavait hallgatók, rájok szállt a Szentlélek és különféle nyelveken magasztalák az Istent ; ezzel tehát a pogányság zsengéje ugyanazon előnyben részesülő, mely pünkösd napján Izrael zsengéjét megdicsőítette. Péter parancsára tüstént megkereszteltettek ; s igy maga az Isten, kegyelmének szokott rendjét némikép felforgatta, azoknak adván a Szentlélek ajándékait, kik még nem valának megkeresztelve, hogy igy megsemmisítse a zsidók általános hiedelmét, mely szerint az Ígéretek csupán nekik szólnak, a pogányok pedig ki vannak belőlük zárva, s megmutassa, hogy ő az, ki a hitben és az uj szövetség jótéteményeiben a pogányokat is részesíti. Péter pedig a jeruzsálemi hívektől amiatt, hogy körülmetéletlenek- nél lakott és evett, szemrehányásokkal fogadtatván, igazolásképen az eseményt, melyben Isten egyenes közbelépése félreismerhetlen, egyszerűen eléadá s Krisztus Ígéretét hozá emlékezetbe, mely szerint az ő hívei Szentlélekkel fognak megkereszteltetni, ami itt teljesült is. 86. A caesaraeai pogány család megtérése csak magánálló eset volt ugyan, azonban ugyanakkor a keletrómai birodalom fővárosában, hol zsidók is nagy számmal lakának , egész község alakúla a megtért pogányokból, és így rendszeresen megindul a körülmeté- letleneknek Krisztus egyházába való fölvétele. Cyprusi és cyre- nei hellénajkú zsidók valának az elsők, kik az üldözés miatt Jeruzsálemből menekülvén, Antiochiában az Orontes partján hirde’) Áp. csel. 10, 13.