Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

30 AZ EGYHÁZNAK ADOTT VÉGRENDELET. SZÍNVÁLTOZÁS.

/

zei valamik annak, ki országát mint az egyetlen Ur és Főpap minden időben saját belátása szerint fogja kormányozni. Azért is a hatalom és előnyök, melyek nekik adattak, nem enyésztek el velők, minthogy azokat sohasem bírták volt tulajdonul.

62. Hogy egyháza botrányok hiányában soha sem leend. hogy a gonoszok és jók vegyest lesznek abban ; hogy az egyházi hatalom kezelőinek türniök keilend őket ; mindezt előre látta s kijelenté apostolainak, hogy ezen elegyülés az egyházban Isten akaratán alapszik. Példabeszédekben mutatá meg nekik, miként ver majd gyökeret az egyház földén búza között a konkoly, s miként kell az aratásig mindkettőt nőni engedni, mikor aztán maga az Ur kezd majd a teljes rostálás- és elkülönzéshez ; mert a búza és konkoly sokszoros egy befonó dása miatt a búza is kitépetnék ; mert idő előtti elválasztása a rosznak a jótól az egyháznak nagyobb ártalmára, mint hasznára lenne. *)

63. Az események mindinkább valamely végső, nagy válság felé közelednek valu. Az állás, melyet Jézus nemzeténél elfoglalt, a kifejlődésnek csak két módját tévé lehetővé ; vagy az egész népnek hivő odaadását hozzá, igaz Messiásához, vagy elitéltetését és kivégeztetését az istenkáromlónak, ki a megígért Messiásnak hazud- ja magát. Hogy az utóbbi következendik be, az a nemzet legbefolyá- sosb és hatalmasb része — a farizeusok és papok — hangulata és magatartása után Ítélve kétséget nem szenved, hacsak ő maga nem kerüli ki a csapást. Máris megegyeztek a synedrium fejei aziránt hogy mindaz, ki őt. nyilvánosan Messiásnak vallja, átok alá vetetvén a zsinagógából kizárassék. 2) Ekkor azonban még nem jött el az ö órája, nem fejezte be földi munkáját; azért ha az ünnepekre Jeruzsálembe jött, hamar elhagyó a fővárost és kikerüld azokat, kik erőszakot akarának ellene használni vagy elfogásán dolgozónak.

64-. Három tanítványát, kik különben is közelebbi környezetéhez tartozónak és kiváló bizalmát bírák, s kik később legkínosabb szenvedését, a gethsemáni lelkiharcot is láták, Pétert, Jakabot és Jánost arra méltató, hogy tanúi legyenek megdicsöíttetésének, melyben kevéssel utolsó jeruzsálemi útja előtt egy hegyen részesült. Arca napvilághoz hasonló fényben sugárzott, mig ruhái mintegy fényárban úszva ragyogó fehérek lettek ; a három földi tanúhoz pedig két égi csat.lakozék, az ószövetség legnagyobb két prófétája,

‘) Mát. 13. 25 s köv. — ç) Ján. 9* 22-