Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
JÖVENDÖLÉSEK. 15 között pásztorbotja alatt egy nagy nyájba fognak egyesülni ;1 ) mert. mielőtt az utolsó nap eljövend, az Isten országáról szóló evangélium az egész világon minden népnek fog hirdettetui 2) 5 kis, igénytelen mustármag leend kezdetben egyháza, de idővel az egész világot beárnyékoló hatalmas fává fog az növekedni. 3) 32. Jézus volt első, ki az embereket, határozottan és világosan arra oktatá, hogy az Istent atyának tekintsék, mint kiben egész telje öszpontosúl mindannak, mit szeretetnek nevezhetünk. Az ószövetségben is atyának nevezék ugyan az Istent, azonban közvetlenül csak az általa választott s nevelt néphez való viszonyában ; még Jézus kortársai is csak annyiban nevezték magokat Isten valódi fiainak4), a mennyiben a választott néphez tartozónak. Jézus azonban arra oktatá az embereket, hogy az Istent atyjoknak, magokat pedig gyermekeinek tekintsék, minthogy arra hivatvák, hogy szellemi és erkölcsi tekintetben a szeretet által atyjokhoz, mindjobban hasonlítsanak,5) s ez által országának örökösei lehessenek ; mert a szeretet, melyet Isten fia iránt öröktől fogva érez, az ebben hívőkre is átmegy.1’) 33. Valamint magát az angyalvilág urának mondá, úgy a földi világot is szántóföldjének nevező, melybe magvát szórja, melynek aratása iránt rendelkezik.7) Az emberiség történetét ezután az ő távozása és eljövetele határozandja megs utolsó eljövetelekor az egész világnak vége leend. 8) Valamint az ószövetségben a kapocs, moly a zsidó népet Istenhez fűzé házassági viszonynyal jelképez- tetett : úgy nevezé most. magát Krisztus a benne való hitre hivott emberi nem jegyesének,“), egyszersmint azonban Ura és törvényhozójának. Kívánta, hogy az emberek magokat szolgái-, sáfári- s alattvalóinak tekintsék,,n) annál is inkább, mivel egykor bíráskodni fog fölöttük, és miután az atya neki adta, hogy élete legyen önmagában, mindenható szavával a holtakat is a sírokból föltámadásra fogja hivni. 1 ’) 34. Általában önmaga részére ugyanazon kötelezettségekre tart igényt, melyeket atyja részére igényelt : kiki tííztolje a Fiút, valamint az Atyát tiszteli;12) mert ő az életforrás mindazoknak, j Ján. 10, 16. — j Máth. 24, 14. — j Máth. 13, 31—32. — j Ján. 8. 41. — Máth. 5, 48. — 5) .Tán. 17. 26. — Máth. 13, 24 s köv. 37 s köv.=6) Máth. 24 s köv. — ’) Máth. 2.'». t s köv. — ■) Máth. 25, 1 s köv. — »; Luk. i 9. 13—27, — 10) Ján. 5, 23.
