Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

8 JÉZUS GALILAEÁBAN. részét a termékeny, népes tartományban tölté. ’) Jeruzsálem és Ju- daeában már korán keletkezett ellenséges indulat a befolyásos kö­rökben és a nép vezéreinél Jézus ellen. Kivált mióta a sátoros ün­nep szombatján egy beteget meggyógyított S aztán védelem közben magát Istenfiának mondta voln'a, azóta a Szombatszegés és isten- káromlás miatt élte után loskelödtek.-) Miértis inkább Galilaeában él és működik vala, mint Jeruzsálemben vagy Judea tartományá­ban, a farizeismus és Írástudók tulaj donképi székhelyén. Itt lakék pogányokkal vegyest Izraelnek legkevesebbre becsült s egyszers- mint legelhanyagoltabb része. Galilaeából, mondák a farizeusok, nem támadhat látnok.3) Minthogy azonban a zsidónak minden kötel­mét teljesíteni kiváná s megakará mutatni, hogy testestől lelkes­től népe hű, vallásos, lelkiismeretes fia, a nagyobb ünnepek rövid időre mindenkor Jeruzsálemben találák.4) 21. Kapcrnaum kis városából, hova lakását a nagyon is távol- eső Názárothből, családjától örökre elválván, áttevé, 5) indult ki utazásaiban, melyekben egész Galilaeát bejárta, mindenütt tanítva a zsinagógákban ; mégis többnyire Tiberiás tava körül időze. A tartomány nagyobb városait elkerülte, nem ment Tiberiásba, Hero­des negyedes fejedelem székhelyére, sem Soplxoris, Gadarába vagy a megerősített Giskalába. Csak kisebb városok és falvakban taníta és müködék, ebben is tervéhez hiven járván el, nehogy magát idő előtt veszélybe ejtse és hogy a nagyobb városokban összezsúfolt tömegnél könnyebben kitörő lázadásokat kikerülje. Emellett az or­szágnak tősgyökeres zsidóság-lakta belsejét is mellőzte, és inkább a félreeső határvidékeket kérésé föl, részint, hogy háborítlanul imádkozhassék, részint, hogy a csodaszomjas és politikai Messiás­ért epedő nép tolakodásától szabaduljon, mely egyizben valóság­gal királynak akará kikiáltani,6) jóllehet máskor, hirtelen fordulat­tal kész vala személyét föláldozni. 22. Két évig s néhány hónapig tanít vala nyilvánosan. Uta­zásaiban a tizenkettőn kívül néhány, nagyobb részt rokon nő kö­veté. Úgy látszik, hogy a hetvenkét tanítvány tágabb köre csak itt-ott vala közelében, különben mesterségök után láttak. Tanait, a lelki szegények és szellemileg kiskorúak felfogásához szeretettel leereszkedve, közmondásokba, a természettől vagy az emberi élet­ből kölcsönzött világos hasonlatok és példákba öltözteté. Az ószö­') Ján. 4, 43 s köv, J) Ján. 5, 16, 18. 3) Ján. 7, 52. 4) Ján. 1 s köv. 7. 10 s köv- 5) Máté 4, 13. 8) Ján. 6, 15.

Next

/
Thumbnails
Contents