Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
AZ IDŐPONT BIZONYTALANSÁGA. 240 nyolítva, teljos szabadságra jut. Ebben nyilvánúlt a megdicsőított emberfiának fölsége, mint gyújtó és messze világító villámlásban. ') Az apostolok tudták tehát, hogy Krisztus e megjelenése rövid időn fog bekövetkezni, innét gyakori hivatkozásaik e közelségre, és innét a reménynek evvel összekötött kifejezése. - ) „Látjuk közelegni a napot,“ mondja a zsidókhoz irt levél szerzője ; t. i. az időnek egyes tüneményei, a Krisztustól megjövendölt jelek, melyekből megjelenésére következtethetni, már teljesedésbe mentek. Azonban mikor fog az utolsó elhatározó megjelenés bekövetkezni, mennyi idő fog még addig lefolyni, az előttük teljesen titok volt. Csak azt tudták és tanították, hogy azt mindenkor szem előtt kell tartani, folyton őrködni, folyton hinni a bekövetkező lehetőséget. Lehetség volt szerintük, hogy ez utolsó megjelenés nyomban a jeruzsálemi kata- stropha után beáll ; azonban e két esemény közt évszázadok, - ezredok is folyhatnak ; mert „ezer esztendő Isten előtt annyi, mint egy nap.“ 3) Az idők azonban, melyek a Messiás első földi megjelenése és utolsó visszajövetele közé esnek, általában „az utolsók“ ; a világ-aeonok zárszaka bármily rövid vagy hosszú legyen is, megkezdődött. „Mi élők,“ mondja Pál azokról, kik a világ végén élni fognak, 4) a lehetőséget tartván szem előtt, de csakis a lehetőséget, hogy még ő és más kortársai a katastropha tanúi lehetnek. És csak azon hitközösségnél fogva mondotta: „mi“, mely hitközösség az összes, a jövendőbeli, még meg som született híveket is magában foglalja ; hisz csak azt tudta, hogy az időpont mindenki, még a legtisztábban látó előtt is áthatlan homályba van burkolva, és mindenkinek, még az ébrenlevőknek is rögtön és váratlanul,semmi előjelektől nem hirdetve fog föltűnni ; és mi több, máskor várja és óhajtja közel föloszlását. 5) Maga Krisztus, kinek kijelentéseire vezethető vissza minden, mit az apostolok az O megjelenéséről, az Ítéletről s a világ végéről mondottak és tudtak, kijelentette, hogy az utolsó ítélet előtt az evangélium az összes pogányságnak fog hirdettetni. És Pál, miután az evangélium a pogányoknak hirdeti etett, a még most hitetlen zsidóság megtérését helyezé kilátásba. Vájjon e két esemény rövid vagy hosszú időközben fog-e bekövetkezni, az apostolok előtt is homályos volt, és azért az egyház s az emberiség jö') Matth. 24, 27. — * 2) 1 Petr. 4, 7. — 1 Thess. 4, 15. 17. — 1 Cov. . 4, 5. 11, 26. — 1 Tim. 6, 14. — Hebr. 10, 25. 37. — Jac. 5, 8. — 1 Jo. 2, 18. — 3) Petr. 3, 10. - 4) 1 Thess. 4, 15. 17. — 5) Phil. 1, 23.
