Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
A RÓMAI EGYHÁZ KELETKEZÉSE. 147. A római egyház akkor, midőn Pál hozzá ira, egyéb egyházakétól különböző helyzetben volt ; miért Pál is egészen máskép bánt vele, mint a többivel. Már—úgyszólván—meg van alakulva és hitét az egész világon hirdetik '). Szakadások, pártvillongások nem fordáinak itt elé ; zsidók és pogányok testvériesen élnek együtt az egyház keblében, és Pál fölváltva majd ezekhez, majd amazokhoz intézi szavát ; ezt azonban oly figyelemteljes nagyrabecsüléssel teszi, milyen egyéb levelei közöl egyikben sem található; vakmerőségét hogy intéseit hozzájok intézi, mentegeti, magasb küldetésére hivatkozván,melynélfogva őKrisztusnak a pogányok közöttmü- ködő szolgája ; noha a levél fötartalma inkább a zsidókat illette, mint apogányokat. Nag^Á jól tudja ő, hogy az ottani keresztényeknek már mindenről \Ær ismerőtök. Lehetlen, hogy ezt Pál oly időben irta volna, midőn az uj tanról több község és oly egyének mint Apollos, még igen hiányos ismerettel birtak, hahogy az alapító és első hithirdető személye kezességet nem nyújt neki az oda átültetett evangélium tisztaságáról és teljességéről. Csak a végén óvja őket igen röviden és nagyon általánosan a szakadásoktól Kómában tehát Pálnak nem valának, mint egyéb községekben, judaisticus ellenesei ; és mert ezen egyháznak alapítása nyilván nom Pál tanítványaitól eredt; továbbá, mert az ottani egyetértés erős és jól rendezett egyházi szervezetet tételez föl, milyen ez időtájt egyedül az apostolok által volt létesíthető : azért mindez ismét Péterre, mint az egyedül gondolható alapítóra utal bennünket.Tel- jesen tarthatlan a nézet, mintha e község minden tulajdonképi alapító nélkül, lassankint alakúit, vagy mintha az alakulás Aquila és Priscilla által, vagy pedig Pál közvetítése folytán létesült volna. 148. A zsidóknak Rómában tulajdon városrészük volt atibe- rentúli kerületben, hol részben már 63-ban Kr. e. laktak, mikoris Pompejus több ezret a zsidó hadifoglyok közöl oda telepített és szabadosokká tett. Ugyanők alapiták utóbb Jeruzsálemben a libertinusok zsinagógáját. Első Heródes halálakor a Jeruzsálemből küldött követekhez nyolcezer Rómában tartózkodó nemzetbeli csatlakozék.Attólfogva még növekedék számuk,kikhez sok „ajtóban levő megtért“ is járula. Azonban 49-ben Claudius császárokét Rómából elüzé,mivel, a római történetiró szavai szerint,bizonyosChre- stus hajtogatásaira folytonos zavarokat okoztak -).Hogy itt KriszS7 *) Kom. 16. 19. — l) Soet. Cland. 25.
