Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
88 A RÓMA! EGYHÁZ KELETKEZÉSE. tus messiási méltósága fölötti vitákról, és a keresztény község alakulása által ébresztett tusákról van szó, oly közeleső magyarázat, hogy mindig erre kell visszatérni. Claudiusnak csakhamar bekövetkezett halálával az elüzöttek ismét visszatértek. Midőn Pál a rómaiakhoz ira, az edictum által Rómából kiűzött Aquila és Priscilla ismét ott voltak. Midőn azonban Pál a 62-ik év körül a császárhoz intézett fölebbezése folytán Rómába jött, a római zsidóság elöljárói észrevehető tartózkodással nyilatkozónak a keresztény községről. „Kívánjuk tőled hallani, mondák ők, minő véleményben vagy ; mert tudva van előttünk, hogy e felekezetnek mindenütt ellene mondanak !“ Kétségkivül'Jfcpgfélemlítették s óvatosakká tették őket az előbbi események, Ä a Claudius alatt szenvedett csapások, s nem altarának azon férfiuTkezeibe önmagok ellen fegyvert adni, ki római polgársága által védve, legközelebb a császár vagy ennek küldöttei által volt kihallgatandó. Ugy- látszik, Pál átlátta bizalmatlanságukat, mert biztosítja őket, hogy midőn a császárhoz fölebbez, nincs szándokában nemzetét vádolni 1). Péternek Rómába való utazása tehát okvetlenül Claudius számüze- tési (parancsa előtt történt meg 2). 149. Péternek első levelében foglalt saját tanúsága a tényt, hogy ő Rómában volt, bizonyossá teszi. A levél Péter által Baby- lorinak mondott városban Íratott. Az aegyptusi Babylonra, egyik római légiónak erődje- és állomáshelyére itt józanul nem gondolhatni ; igy tehát csak az a kérdés, vájjon az euphráti Baby- lonról, vagy pedig az akkori zsidóknak prófétai nyelvszokásából ajálkozó elnevezés szerint — Rómáról van-e szó ? Az ösegyház ez utóbbit fogadta el a már Papiástól említett s igy apostoli időből származó hagyomány folytán. Az több mint valószínűtlen, hogy ’) Ap. Cs. 28, 17—19, — *) Az „Apostolok Cselekedetei“ hallgatnak Péter tetteiről és sorsáról Cornélius keresztelkedésétől az apostolnak Heródes Agrippa által történt elfogatásaig. (Ap. Cs. 11, 18—22, 3). Es igy csaknem teljes három évi időköz marad főn Péternek a hagyomány által bebizonyult római útjára, és Jeruzsálembe való visszatérésére (v. ö. Húg Einleitung II. 273). Rómába érkezése Claudius uralkodásának kezdetére esik, nem mint Jeromos, Eu- zebius krónikája után megjegyzi : secundo Claudii anno ; a krónikának mostani jobb szövegében ezen időmeghatározás nincs meg. (L. Kunstmann hist. pol. Blätter 1857 II., 596 köv.) Helyesben mondja Orosius. (Hert. 7. 6.) Exordio regni Claudii. Hogy Lukács Péter római fölléptét nem említi, nem fogja azt megzavarni, ki meggondolja, hogy Pál történetében is sokat elhallgat.
