Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz

72 a természet ura s királyává, vagy még inkább a földi teremtésben Isten helyettesévé tétetett, miként az eredeti rendeltetése volt. 29. §. Azujabb nyelvbuvárok bizonyítékaia nyelv­oszlás erőszakosságát, s rögtön ségét illetőleg. E szerént az első eredmény, mely az újabb nyelvbuvárok ira­taiból következik, az, hogy az emberi nyelv eredetileg egy volt ; menjünk tehát át a másodikra, mely ezt még inkább megfogja erő­síteni. Miként oszlott oly sok, oly rendkívülien különbözőkre ezen egy nyelv ? Legelőször is Herder szavait akarom önök elé terjesz­teni, hogy pedig a részrehajlás gyanúját kizárjam, előlegesen meg­jegyzem, hogy ö ép azon helyen, melyet idézni szándékom, azon fáradozik, hogy nekünk mogmutassa, miszerént a Bábelről szóló történetet valamely keleti irályú költemény töredékének tart­ja. Mindenek előtt megmutatja : hogy miután az emberi nem egy tökélyesűlő egészet képez, melynek részei a legbensöbb összefüggés­ben vannak egymással, a nyelvnek is összefüggő egészet kell képez­nie, mely egy közös eredetből származik. Ezt megállapítva folytatja, igen valószínű, hogy az emberi nem s vele együtt nyelve egy közös törzsre, egy első s nem több, a világ különféle részeiben szétszórt, emberre viendő vissza. E tételt a grammatikai nyelvszerkezet meg­vizsgálása által igyekszik megvilágosítani. Ezen következmény­nél azonban nem állapodik meg; hanem biztosan állítja, hogy a nyelvek megvizsgálásából következik, miszerént az emberek közti szakadás erőszakos volt ; nem mintha önként megváltoztatták vol­na nyelveiket : hanem mivel gyorsan és hirtelen elválasztattak egy­mástól.1) Ugyanezen tétel bebizonyítása volt tárgya az értekezé­sek egész sorának, melyeket 1824. és 1825-ben Turner Sharon az irodalmi társulatban (Royal society of Literature) fölolvasott. A tu­dós szerző a nyelvek első elemeinek szabatos taglalásába bo­csátkozik és következteti, hogy a fölvevés és elvetés számos pél­dái a nyelvekben, ha ezeket megfejtjük, nem engednek más válasz­tást, mint egy a Grenesisben eléadott tényékhez hasonló föltevés ') Mint fönnebb Mensires de 1’ academie royale Oerl. 411 413 1.

Next

/
Thumbnails
Contents