Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz

70

minőt Vasco de Gama az európaiaknak föltára, minthogy becsét nem fűszerei vagy gyöngyei és barbár aranya, hanem a tudomány nem kutatott téréi, a honi tudás munkálatlan bányái, a jelképes ismeretek mélyen elásott kincsei s ősrégi tiszteletre méltó hagyományok hosszú ideig elrejtett emlékei képezik.

Müvében, mely első fordító Európa szemeit ezen csodálatos tárgyakra. (Über die Sprache und Weisheit der Indier, cimü értekezésben 1808) világosan kimondja nézetét az összes nyelvek eredeti egységét illetőleg. Kedvetlenül utasítja vissza a föltevést, mely szerént az emberek műveletlen elhagyott állapotban találták volna föl a nyelvet, s a következő nemzedékek iparkodás s tapasztalás által tökéletesítették volna. O azt ellenkezőleg mint egészet tekinti gyökei- és szerkezetével, hangzása- s Írásával, mely nem ékiratos *) volt, hanem oly jegyekből állott, melyek azon ősnyelvnek hangjait szabatosan kifejezők. Szerénte semmi esetre sem közvetlenül fölülről közöltetett a nyelv, hanem az emberi szellem akként vala szervezve, hogy első megjelenésével szükségképen ezen jól rendezett és szép szerkezetet létesítenie kellett; s egyenesen erre alapítja a nyelv egységének és oszthatatlanságának elfogadását.2)

További tanulmányai sem változtatók nézetét ; igen, épen cycnea vox et oratio müvében mely, mint helyesen jegyeztetett meg bölcsészeti kutatásait a kétkedés kifejezésével zárá be, mert a halál a nemes eszme legmagasztosabb érdekei fölött virrasztva találá őt

*) A nézet, hogy az írás eredeti művészet s a nyelvnek lényeges része a szó szoros értelmében semmi esetre sem szorítkozik Schlegelre. Mellőzve de Gebeiin kísérletét, ki valamennyi alphabet egységét boakará bizonyítani („Monde primitif“ A III. kötet végén) s Paravey tudós és szellemdás összehasonlításait („Essai sur 1’ origine unique et hieéroglyphique desehiffres et des lettres de tous les peuples“ Paris 1826) csak két más írót említek fel, kik szintén ugyanezen véleményen vannak. Herder megjegyzi : „A népek alphabetjei még szembetűnőbb hasonlóságot nyújtanak ; ez oly nemű,hogy magában véve tulajdonkép csak egyetlen egy alphabet létezik.“ Nouveaux Mémoires de 1’ Academie Rayale an. 1781.“ Berlin 1783 413 1. Humboldt V.„Ueber das Entstehen der grammatischen Formen (Berlin 1823.)címü értekezésének végén az említett véleménynek látszik hódolni.

2) Sprache und Weisheit der Indier I. könyv. 5. fej. 64 1. v. ö. 60. !. Ezen meleg ékesszólással kifejezett eszméket, mely szerzőjük valamennyi bölcsészeti müveit kiemeli, Wiillner F. lieber Ursprung und Urbedeutung der sprachlichen Formen Münster 1831. című érdekes müvében 27. 1. szigorúan megítélte, ki minden nyelvet az indulatszóktól származtat. 4. 1.