Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz

68

zet többet ígért, hogysem az ígéretek teljesíthetők lettek volna. Egyébként az akadémia e tárgyban minden tartalék nélkül határozott; mert állítja, hogy hosszú buvárlás után jutott azon meggyőződésre, miszerént minden nyelv egy, most már elveszett nyelv szójárásainak tekintendő.

Az irók ugyanezen osztályába sorolandók Merian is, az egykori államkorlátnok, ki ugyanazon eredményről tanúskodik, jóllehet „Tripartitum“ cimíí nagy munkájában ezt egyenesen talán ki nem mondja. E mü 1820. és 1823. között jelent meg Bécsben, négy ivrét kötetben, és kiválólag orosz s német szavak összehasonlító jegyzékeit foglalja magában, melyekhez azonban minden más nyelvből egész tömeg rendezetlen anyag van csatolva. Szótári összehasonlítás tekintetében e mű kétségkívül kitűnő becsesei bir, mindazáltal meg kell vallanunk, hogy lapot lap után kell fordítanunk, mig a különböző családokhoz tartozó nyelvekben valamely tűrhető hasonlóságra találunk. Eltekintve azonban ettől, első folytatásának, vagy a második kötetnek záradéka eléggé jeleli nézeteit a szóban forgó tárgy felől ugyanis ekként ir : „Azok, kik a nyelvek egységét kétségbe vonják, miután Whitert átlapozták, olvassák Goulianoffot.“ ')

Ugyanezen iskolához, jóllehet az említett irók érdemeit jóval fölülmúlja, tartozik Klaproth Gyula is, kinek nevét már többször felhoztam. Kevés Írónak köszönünk oly ritka adatokat a legtöbb ázsiai nép nyelve és irodalma, s egyébként kevéssé ismert tartományok földleírása tekintetében. Mindazáltal meg kell vallanunk, hogy állításait merészségük miatt csak bizonyos óvatossággal fogadhatjuk el. Természetesen nehéz lett volna kutatásai sokoldalúságával tökéletes szabatosságot kötni össze. „Asia polyglotta“ (Paris 1823) című nagy munkája a nyelvrokonságról vaskos negyedrét kötet, ellátva ívrétű összehasonlító átnézetekkel. Itt titkot sem csinál abból, hogy Mózesnek az összezavarodásról szóló történetét épen nem hiszi, mert az véleménye szerént nem egyéb, mint sok más a nyugotázsiai irodalomban csak monda, mely a jelző Bábel néven alapul. *)- Az emberek nézete szerént a vízözön alkalmá- 1 2

1) Tripart. seu de Analogia Linguarum Libellus. Continuatio Vien. 1822.

585.1. Whiter azon müve, melyre itt vonatkozás történik, „Etymologicum Universale. ,

2) A másik nyelvrokonság vízözönutáni, s okai nem oly titkosak, hogy szükségünk lenne, a bábeli tornyok segélyül hiván, mely mint sok más a nyu-