Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
67 tehát adni önöknek positiv következtetéseiket, és ekként megmutatom mennyiben igazolják a kutatásaikból vont lehúzásaikat. Két osztályba sorolom őket ; melyek közöl az első olyakat foglal magában, kik minden nyelv eredeti egységét egyértelmüleg elismerik. A tudós Humboldt Sándor, kinek Amerika nyelvei és emlékei fölül oly rendkívül becses közleményeket köszönünk, e fontos pont fölött ekként nyilatkozik : „Bármily elkülönítetteknek látszanak kezdetben bizonyos nyelvek, bármily szeszélyek- és sajátságokkal birjanak, mégis bizonyos hasonlóság létezik köztük, s számos vonatkozásaikat azon mérvben fogjuk mindinkább fölismerni, a mint a bölcsészeti néptörténelem és nyelvtudomány a tökély pontjához közeledik.“1) E fontos tárgyról határozottan nyilatkozik a pétervári akadémia emlékeinek ötödik kötetében.a) E tudományos testület munkálatainak e részében valószínűleg Groulianoff grófnak, a nyelvek egysége buzgó védőjének, befolyása alatt állva, a mennyiben ez egységet gyakran elegendő tekintet nélkül a valódi öszhangra s még kevésbé a lényeges nyelv szerkezetre csupán a szavak hasonlóságából hozza ki. Nézeteit önmaga nyilvánítá az alapos nyelvtanulmány fölött irt értekezésében, melyből a következő sorokat emelem ki : „Mennyiben a történelmet megelőzött események egymásutánja a századokkal elmosódik, a leglényegesb tények bizonyosságát, t. i. a népek rokonságát illetőleg rövidséget látszik okozni. Már pedig ezen, a gondolkodó embert leginkább érdeklő, tény teljes bizonyosságra emelkednék a régi és uj nyelvek közeledése által, ha azokat eredeti állapotjukban tekintjük. S ha valaha bármely bölcsészeti előítélet az emberi nem bölcsőjét sokasítaná, a nyelvek azonossága mindig kéznél volna, hogy a varázsmüvet megsemmisítse, s e tekintély a legelfogultabb szellemet is képes volna az igaz útra téríteni.“3) Egy évvel e dolgozat megjelenése után más mü tervezetét bocsátá közre, melynek célja leendett a nyelvek egységét bebizonyítani.4) Nem tudom megjelent-e, minthogy kutatásai épen nem oly jellegűek, hogy engem ösztönöztek volna róla tudomást szerezni, ellenkezőleg attól tartok, miszerént ama terve- *) *) Klaprothnál, „Asia polyglotta.“ 11. lap. 2) „Bulletin Universel“ VII. r. I. köt. 380.1. 3) „Discours sur 1’ Etude fondamentale des Langues.“ Paris 1822, 31. 1. 4) A mù cime leendett : „Etude de 1’ Homme dans la manifestation desses facultés.“ 5'*