Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
405 dett ez isteni tisztelettel, okvetlenül meg kelle lepetnie föltűnő hasonlatossága által a keresztény szertartásokhoz. A lámák hierarchiája, zárdaintézeteik, templomaik és szertartásaik a mienkhez annyira hasonlítanak, hogy az ember majdnem kényszerítve érzi magát, a kettő közt összefüggést föltételezni. „A régibb hitküldérek elégségesnek tartották, ha a lamaismust a kereszténység egy elfajulásának tekintik és azt azon syr felekezetek maradványainak tartják, melyek egykor Ázsia ezen távol vidékeibe előnyomultak.“1) De mások e hasonlóságot egész más célokra használták. „Gyakori titokteljes célzások és rejtett intések tudós férfiak müveiben,“ mondja egy nagyon korán elhalt orientalista, kinek értekezésére e tárgyról azonnal hivatkozom, „kételyeket támasztottak némelyekben a felől, vájjon a lámái theokratia keresztény felekezetek ma- radványa-e vagy ellenkezőleg az-e az ó és őseredeti alapforma, mely szerént aztán a világ más részeiben hasonló intézvények keletkeztek. Ezen nézet mutatkozik D’Andrada atya úti vázlataihoz, Thunberg francia fordításaihoz s az Asiatic Researches-hez csatolt jegyzetekben és több más újabb műben, melyekben a vallástalan- ság fölületes és hazug tudományosság leple alá iparkodik rejtőzni.“ * 2) „Ezen hasonlatok,“ mondja Malte-Brun, „érvekül használtattak a kereszténység isteni eredete eilen.“ 3) S valóban azt találjuk, hogy e hasonlóságok Volneynek igen furcsa mulatságra nyújtanak anyagot. 4) Eleinte ez ellenv ésekre csak elutasító feleletekkel válaszoltak. Fischer joggal jegyzi meg, hogy a 13. század előtt egy iró sem céloz egy ily rendszernek létezésére és hogy nem is hozható fel régisége mellett érv. De már divat vala, csak valamennyire valószínű gyanítás alapján is, Ázsia minden intézvényeinek mesés keletkezési kort tulajdonítani. A tiszteletreméltó régiség, melyet ezen vallási alkotmánynak tulajdonítottak, tökéletesen megegyez Bailly tudományos föltevéseivel ugyanezen országról és természetes párját teszi azon regényes rendszernek, mely Sibéria hegységeit vagy Tatárország pusztáit tévé a bölcsészet bölcsőjévé. Azóta a nyelvek t) Abel-Rérausat „Apergu d’ un Mémoire intitulé „Recherches chronologiques sur 1’ origine de la hiérarchie lamaique“ közzétéve e mühen „Mélanges Asiatiques.“ Paris 1825.1. köt. 129. 1. 2) Ugyanott 2. j. „Mélanges.“ 132. 1. 3) „Précis de la Géographie universelle.“ Paris 1812.1. k. 581. 1. *) „Ruines.“ P ris. 1820. 428.1.
