Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
402 13. §. Ili. Keleti történet buvárlás. Merodacli-Ba 1 a dan. A bölcsészeiről áttérek annak vizsgálására, hogy mennyi történt a vallásra nézve haladásunk által a keleti történelemben, miben csak egy-két példára szorítkozom. Izaias XXXIX. fejezetéből tudjuk, hogy a babyloni király Merodach-Baladan követséget küldött Ezekias zsidó királyhoz. E babyloni király többé nem fordul elő a szent írásban és épen ez jelentékeny nehézséget szül. Mert akkor még virágzott Assyria és Babylon csak hübérországai egyike volt. A tudósítások szerént 9 évvel előbb Salmanassar assyr uralkodó Babylon lakóit más vidékekre helyezte át : ’) kevés évvel utóbb pedig Manasses Assyria királyától fogva vitetett Babylonba. 2) Azonkívül Mikheás próféta ugyanazon időtájban beszél a zsidóknak Babylonba hurczoltatá- sáról dacára annak, hogy az assyrokat nevezi legfélelmesb ellenségeknek. 8) Mindezen adatok elvitázhatlanul bizonyítják, hogy Babylon Ezekias korában assyr főuralom alatt volt. Ki volt tehát e Merodach Baladan, bábeli király? Ha csak helytartó volt azon városban, hogyan üdvözölhette a zsidó uralkodót egy követség által, holott az hűbérurával háborúban volt ? Ptolemeus kánonja nem sorol fel e nevű királyt, és az időszámítás sem látszik asz. Írással összeegyez- tethetőnek.4) E homályban és kétségben meg kellett volna maradnunk és e helynek ellentmondása más szövegekkel megfejthetlen maradandóit, ha a keleti kutatásokban tett újabb haladások nem hoztak trand (La mission du Maduré. Par. 1847 —1850) Proenza atya egy levele után közöl, nem foglaltatik az Ezur Yedam ; de mindenesetre az 6’ iskolájából való hit- hirdetőtöl származik. L. Müllbauer : Geschichte der Katholischen Missionen in Ostindien. Freib. 1852. 179. 205. 1. A.n. f. j.) ') Királyok 2. (4.) k. VII. r. 24. v. 2) Krónik. 2. k. XXXIII. r. 11. v. 3) Mikheás IV. r. 10. v. L. V. r. 5-, 6. verset. ) (Schegg tanár Ptolemeus Mardok-émpadját tartja IzaiásMerodachjának. L, „der Prophet Isaias,“ München 1850. II. r. 273. 1. — A. n. f. j.)
