Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
403 volna napfényre egy igen tiszteletre méltó régiségü okmányt. Ez nem egyéb, mint Berosusnak Ozséb krónikájában fönmaradt töredéke, Csak midőn e mű az örmény fordításból egész teljében napfényre került, jutottunk e töredéknek ismeretere1) ; és itt Geseniust, kinek nézete oly gyakran ellenünk volt, örömmel idézhetem, mint azon irót, kinek elmeéle először hozta e töredéket alkalmazásba. * 2) Ezen érdekes töredék arról tudósit, hogy, miután Sennacherib fivére Babylont, mint assyriai alkirály kormányozta volna, Acises jogtalanul magához ragadta a főuralmat. Harminc nap múlva meggyilkoltatott Merodach által, ki 6 hónapig tartotta meg a főhatalmat, melynek lefolyása után szintén megöletett és Elibust nyerte utódul. De Sennacherib 3 év múlva sereget gyüjte, a betolakodót egy csatában legyőzte és elfogta. Midőn Babylon igy újólag meghódolt, fiát Assordant, a sz. írásban Esserhaddont, hagyá maga után kormányzóul. Csak egy látszólagos eltérés van e történelmi töredék és a bibliai elbeszélés közt ; az utóbbi ugyanis Sennacherib meggyilkoltatását és Esserhaddonnak utána következését Merodach-Bala- dan jeruzsalemi követségének elébe helyezi. 3 4) De erre Gesenius joggal azt felelte, hogy a prophéta azon szándékból követé a rendet, hogy az assyr uralkodónak történetét, mely tárgyával semmi további összeköttetésben nem állott, úgy végezze be, hogy arra többé vissza ne kelljen térnie. Ezen elrendezés által meggyilkoltatásának jövendölése is beteljesedése történetével szorosabb kapcsolatban van. *) Ezen megoldás, mely Sennacheribnek Ninivébőli visszatérte és halála közt némi idő lefolyását tételezi fel, már a szöveg szavai által is valószínűvé tétetik : „És kiindulván, elmene és visszatére az assyriai király, Sennacherib és Nini vében lak é k“, s azonfelül még chrono- logicus okok által is bizonyittatik. Mert bizonyos, hogy Sennacherib egyptomi hadjáratának uralkodása első vagy második évében kelle megtörténnie (714. K. e.), mivel Izaias XX. fejezete szerént Sargon épen ezen esemény előtt uralkodék. (716.) De Sanna*) „Eusebií Chronicon.“ Vénét. 1818. I. köt. 42. I. 2) „Commentar über den Isaias.“ I. r. II. sz. 999. és köv. 1. •’) Isaias XXXVII. 38 4) Isaias XXXVII. 7. 26*
