Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz
5. §. Harmadik korszak: Rendezés- és beosztási törekvések. Leibnitz. Ez időpont oly korszakhoz vezet, melyben a tudomány, bármily tökéletlenek maradtak is még sokáig elvei, legalább nagy tért vett föl művelés végett, s észlelései- és kísérleteinek jellegét olykép változtatá, hogy ut nyilt nevezetes!) fölfedezésekre. Talán fordulópontja ez a népismére nézve ép úgy, mint az egélyre. Leibnitz neve képezi a kapcsot, e kornak, melyhez eljutottunk, valamennyi tudománya között. Ha e nagy férfiú törekvéseit egy szóval akarnók kifejezni, azt kellene mondanunk : hogy azok bölcsészet valának. Ez azonban hírnevének torzítása lenne ; mert sokan, kik ha a tudománynak csak egy ágára is fényt derítenek, hasonló névre tartanak igényt és azt el is nyerik. Leibnitz szelleme nagy vetélytársának prismája : az egyetlen sugár, midőn rajta áthatott azon különféle színre oszlott, melyek mind tiszták, fénylők és egymásba nem a setétség, hanem a világosság csaknem észrevehetlen fokozataiban átmenők. Kövessük irataiban a változó fénysugarat, mely a tudományok egész körében szerepel ; kövessük egész szelleméig, s föltaláljuk az egyetlen forrást, melyből e tarka kiilönféleség minden irányban szétárad — a bölcsészeti gondolkodás világos és eleven folyását. Benne talált a mennyiségtan, bölcsészeti erkölcstan, történelem és nyelvészet először közös men- helyet, sőt a szaktudományokban alaposan jártas tudósok is meghajoltak azon férfiú tekintélye előtt, kinek szelleme, valamennyit egybefoglalni és kölcsönös gyámolításra alkalmazni képes volt. Ilyen férfiútól szabad lényeges előmenetelt várni minden oly tudományban, melyben a különféle képességek egyesite'se kiváló- lag szükséges. Ilyen volt a népisme, és Leibnitz az, kinek amaz elveket köszöni, melyek őt a tudományok között helyet foglalni följogosítják. Habár müvének nehány helye után Ítélve fölteszik, hogy a héber, mint ősnyelv jogainak érvényesítése mellett küzdött, mindaz által Tenzelhez irt léveiében ez igényeket nyilván elveti *)• Bármiként legyen is a dolog, meg kell engednünk, hogy a puszta szóhasonlítást illetőleg ő állított föl először józan elveket ; sőt ba— 15 ~ *) „Gr. Leibnitii opera omnia.“ Edit. Dut. Tom. VI. pars II. 282 1. Hasonló nézettel találkozunk Hoardt Árminnak hozzá irt levelében 235 1.
