Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom
365 azentatya érdemeit. Érdekes müvecskéje, mely Koppenhágában jelent meg, szent Ágostonnak, mint a szentirásban nagy jártasságú férfiúnak érdemeit uj s tiszteletre méltó fénybe helyezte. ') Be van ebben bizonyítva, hogy ő elég jártas volt a görög nyelvben, hogy azt commentárjaiban eredménydúsan használja; 2) hogy ö világosan kifejezte mindazon alapszabályokat, „melyek a józan és helyes Ítészét alapköve és első elemei 3) hogy ö az értelmezéstan legjobb alapelveit összesen és terjedelmesen fejtegető és szorosan összefoglald ;4) hogy ő azoknak találó alkalmazását természetes elmeéllel egyesítve gyakran igen szerencsésen világosítá föl a szentirás homályos helyeit,5) s mély kutatás által, mások téves magyarázatait megcáfold ;6) és hogy ö az ihletett irók nézeteibe való mély behatolás és parallel helyek idézése által oldott meg gyakran nehézségeket. Sz. Jeromos, sz. Ágoston ünnepelt kortársa és barátja még durvább kifejezésekbe foglalt igaztalanabb rágalmazásoknak volt tárgya. Luther igy szól róla : Jeromost nem kell az egyháztanitók (doctor) közé sorolni : mert ő eretnek volt ; mégis hiszem üdvözült Krisztusban való hite által. Senki sincs az egyháztanitók közt, kinek annyira ellensége volnék, mint Jeromosnak, mert ö csak böjt, áldozás és szüzességről ir.“ 7) Az idősb Rosenmüller azonban még határozottabb s durvább ellene, mint szentirás magyarázó ellen fölhozott vádjaiban. Alig ismer el benne egyetlen egy jó tulajdont. Szerénte nyelv és Palestinát illető ismereteit teljesen meghaladják alaptalan etymologiai, rabbini elménckedése és tökéletes képtelen- *) *) „Aurelius Augustinus Hipponensis Sacrae Scripture Interpres.“ Havnie 1827. 8. r. 271. 1. A szerző protestáns. 2) 33—39.1, V. ö. Rosenmüller 404. 1. 3) 135. 1. 4) 137.1. s a köv. Sz. Ágoston három tulajdonságot említ, melyekkel mindenkinek kell birnia, ki a szentirás értelmezéséhez fog : 1) A zsidó és görög nyelv ismerete (scientia linguarum, vagy a mint másutt nyilatkozik, linguae Hebraeae et Graecae cognitio). 2) A bibliai régiségtan ismerete (cognitione rerum quarun- dam necessariarum, másutt egyenként megnevezve, mint a bölcsészet, történelem, természettan s a szentirás irodalmának ismerete). 3) Az itészi szabályok ismerete, a szöveg tulajdonképi olvasás módjának meghatározására (adjuvante codicum veritate, quam solers emendationis diligentia procuravit). „De Doct. Christ.“ L. I. e. 1. Clausen 140 1. 5) 181.1. köv. 6) 207.1. köv. 7) „Luther összes müvei.“ XXII. r. 2070. 1. Waleh kiadása.
