Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom
355 Gesenius szerént az első kér. iskola végződik, azok tanulmányozása befolyást kezdett gyakorolni a héber nyelvtanra, és igy egy második korszak kezdetét jelezte. Louis de Dieu lö28-ban összehasonlító nyelvtant adott ki először a héber, khald és syr között. Ot követte Hottinger (1649) és Sennert (1653), ki az elébb ösz- szehasonlított nyelvekhez az arabot csatoló. Castelli hires polyglot- szótára prolegomenáiban a szerecsen vagy abyssiniait is hozzáadta. — Ez uj és fontos eszköz volt a héber nyelvtan tanulmányozására ; de eme rokon nyelvek mondattana tökéletlen volt, melynek alkalmazása csupán a név- és igeragozásokra szorítkozott. Az Utolsó század elején ezen hasonlító nyelvtudomány legalább egyik ágának kiterjedtebb alkalmazását hozta be a tudós és éleselméjü Schultens Albert. Az arab irodalomban igen jártas leven, és a keleti kéziratok kincsével a leydoni könyvtárban rendelkezvén, élete legnagyobb részét a héber nyelvészetnek ezen források után való magyarázatára szentelte. Bármily nagyok legyenek is érdemei, mégis ezen elébb felállított módszerhez való ragaszkodása kelleténél tovább vezette őt. Egy tájszóláshoz való előszeretetből feláldozta mindazon előnyöket, melyeket minden rokon tájszólás összehasonlítása szolgáltatott. Sőt még tovább megy ; mert sokszor nem veszi figyelembe a héber nyelv sajátos alkotát és kizárólagos használatát az arab nyelvvel való bármily silány parallelismus kedvéért. ') Alapítója volt ö amaz iskolának, melyet a héber nyelvészetben hollandinak neveznek. Tanítványai közül sokan, mint várni lehetett, mesterök hibáit utánozták ; jóllehet néhány an az élesebb Ítélő tehetségekből azokat kerülni törekedtek. Mig merész, úgynevezett arabismusok és kényszerített etymologiák Venema, Lette és Scheid müveit elferdíték, mások, mint Schröder, célszerüebben Ítéltek a nyelvtan tanulmányozása körül. Ezen elmés férfiú „Institutiones“ cimü műve 2) Némethonban még sokáig tekintélyes mű volt és még most is tudtommal Angliában közkézen forog és nagyra becsülik. Mondattana tartalomdús és pontos és nagyfontosságu lehet azok előtt, kik Gesenius és Evald nagy német munkáihoz nem férhetnek. *) Ugyanott, 128. 1. 2) „Institutiones ad fundamenta linguae Hebraice.“ Az utolsó német kiadás Uhuban 1792. Nyomatott Glasgowban 1824. 23*
