Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom
356 15. §. Harmadik időszak.Anémet iskola:Michaelis, Storr, Gresenius. Mig a hollandi iskola tetőpontján állott, a németek azon rendszer alapját tevék le, mely, jóllehet akkor még fejletlen vala, de mégis az eljárás egyedül helyes és szilárd módszerét képezé, mely nem célzott a nyelvtan teljes és tökéletes rendszerének azonnal megállapítására ; hanem csak arra, hogy egyes pontjai, akár a rokon t á j s z ó 1 á s o k, akár a szentirás számos helyének összehasonlításából derítsenek fényt önmagukra. Michaelis Keresztély Benedek mindkét módszert sikeresen kezeié ; Simonis, Storr és mások számosán becses észrevételekkel járultak a zsidó szókötés és analógiáinak rendszeres kifejtéséhez. Eszerént tehát e század elején anyagot gyűjtöttek, mely csak tudós, éleselméjü és kitartó búvárra várt, ki azt rendezze, megválogassa és tökélyesítse. Ezen újabb iskola épen úgy különbözik az elsőtől, mint a jelenkor hadászata az ókorétól. Valamint ez a phalanxot, vagy a légiót bonyodalmas hadműveletek által gyakorlá be, melyek főkép az egyesek pontos mozgása és állásától függtek ; úgy alapult a régi nyelvtan egész rendszere az egyes szavakra vonatkozó kicsinyes szabályokon, az egyes pontok szövevényes kifejlesztésén, előre vagy hátratételén, vagy jelentményén. Az újabb nyelvész ellenben nem mellőzi ugyan ezen csekélyebb mozzanatokat, de legnagyobb figyelmét a beszédrészek fűzésére, a kötszók erejére a különböző viszonyok közt, a sajátságos alakok különféle jelentményeire, s a mondat kisebb és nagyobb részeinek kölcsönös függésére irányozza : — szóval összefüggőbb szófüzésre s jelentékenyebb alkatrészekre figyel. Az első iskolának mindazáltal egy előnye volt, melyet utódjai a rabbini nyelvészek mellőztek, vagy megvetettek. Eleinte mind a nyelvtant, mind a szótárt zsidó szellem lengé áti mig a kővetkező korszakban a rabbik mindkét tért odahagyták. Forster szótárát „non ex Rabbinorum commentis nec nostrorum Doctorum stulta imitatitone,“ (1557.) adta ki, és Masklef elha- tározá a zsidó nyelvtant a pontozástól „aliisque inventis Masore- thicis“ megtisztítani. Nem tudom követői a szó és mondatkötés lé»
