Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Kilencedik eléadás. A régészetről

332 A királyok első, (XIV, 24.) s a krónikák második könyvé­ben (XII. 2.) olvassuk, hogy Sisak, egyptomi király, Rehoboam uralkodásának ötödik évében Juda ellen indult 1200 szekér, — 60,000 lovas, s számtalan néppel, hogy, miután az ország erősített városait elfoglalta, Jeruzsálem ostromához készült ; hogy a király s a nép Isten előtt magukat megalázák, ki könyörülvén rajtok, megígérte, hogy nem akarja vésztőkét, de mégis ellenségök kezébe fogja őket rabszolgákul adni : „Mindazonáltal szolgálni fognak ne­ki, hogy az én szolgálatomnak és a földi ország szolgálatának kii~ lönségét megtudják.u Sisak odajött s a templom kincseit magával vivé, melyek közt a Salamon készítette arany-paizsok is valának.]) A karnaki nagy előudvarban ezen győző, s az egyptomi hatalom helyreállítójának összes tettei vaunak ábrázolva. Természetesen elvárhatjuk, hogy azok közt ott van Juda meghódítása is ; annál- inkább, minthogy e királyság épen hatalmának tetőpontján állt; ugyanis Salamon kevéssel azelőtt íényes pompájával minden szom­széd nemzetet elhomályosított. Lássuk, vájjon igy áll-e a dolog ? A karnaki ábrázolatokon Sisak az egyptomi emlékeken közönséges kép szerént van előállítva, amint egy rendetlen csoportban térdelő alakokat hajoknál fogva tart s jobbját fölemeli, hogy bárdjának egy ütésével valamennyit megölje. Ennek következtében Ammon- Ra istenség feléje egy sereg hátrakötött kezű foglyot terel. Ha az első csoport azokat ábrázolja, kiket megölt, úgy a másik bizonyo­san azokat állítja elé, kiket csak rabszolgákká tett vagy csak le­győzött s adófizetőkké csinált. A neki adott jövendölés szerént Juda királyának ez osztályba kellett jönnie s abban kell őt keresnünk. A fogoly királyok alakjai közt csakugyan egy tökéletesen zsidó arcú egyént látunk, mint Rosellini megjegyzi. Eddig ugyan ez em­léknek másolatát még nem közié, bár a föliratot birja, mégis, hogy megyyöződhessenek, mennyire nem egyptomi s mennyire tökéletes zsidó e személy arcalkata, tökéletesen hü másolatot vettem a Cham- pollion által Párisban kiadott rézmetszetről. (L. IV. tbl.) Szakálos arcéle minden tekintetben a zsidó jelleget viseli magán, s ezt ki­emelendő, oldalára egy egyptomi fejet helyeztem, nemzeti jellegé­nek teljes kinyomatával. E fogoly monarchiák mindegyike paizsot visel, mely mintha valamely város erőditvéuyeit ábrázolná, fogak­kal van ellátva s rajtok felirat van ékiratokban, mely kétségkívül ’) Krónikák 2. k. XII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents