Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz

7

ártatlan élvezetet is megengedhetjük nekik, hogy kutassák, vájjon az ily találmány főnevekkel vette-e kezdetét, mint Smith tr. vélekedik, *j avagy indulatszókkal, mint de Brosses elnök és Herder gyanítják. 2) Mig csak képzelt színhelyet veszünk föl az ily fölfedezésben ténykedő személyek számára, mig de Brosses-vel gyermekekről beszélünk, kik a természet gondviselésére vannak bizva, vagy Soaveval két elszigetelt vadról : nyilt a tér és a kutatás veszély nélküli.

Más irók azonban e tárgyra vonatkozó okoskodásaikat a történelem terére vitték át; igy pl. Maupertuis fölteszi, hogy az emberinem eredetileg nyelv nélkül létezett, mig annak ágai lassanként különféle szójárást föltaláltak volna. 3) Rouseau és Voluey az embert a régiek „mutum et turpe pecus“-aként vázolják ; az utóbbinak szavai szerént „mintegy a véletlen által — árván s elhagyatva az ismeretlen kéztől, mely őt létrehozta, vadonba vetve,“ 4) önnönmagából kellett a társasélet kezdetleges alapjait kifejtenie, körülbelül amaz elv és előhaladás szerént, melyet az epikur költő igy ir le :

Ergo si variéi sensus animalia cogunt,

Muta tamen quum sint, varias emittere voces Quanto mortaleis magis aequum est tum potuisse Dissimileis alia atque alia res voce notare. 5)

E nézettel a nyelv eredetére vonatkozólag mai napság is gyakran találkozunk. így Nodier Károly egész cikksorozatot tett közzé a „Le Temps“ folyóiratban (September és október. 1833) e cim alatt: „Notions élémentaires de Linguistique,“ melyben azt állítja, hogy a nyelv emberi és önmagától tevékeny erŐDek müve. Sőt oly irók is, kikről a legkisebb gyanú sincs az iránt, hogy a •)

•) „Theory of Moral Sentiments.“ Edinb. 1813, vol. II. 3641.

2) „De Brosses, Traité de la Formation méchanique dos langues“ (anonyme). Paris. 1765. Tom. II. 220 1. — Herder : „Nouveaux Mémoires de l’academie K. des Sciences.“ Berlin, 1783. 382 1.

3) „Dissertation sur les diiferens moyens dont les hommes se sont servis pour exprimer leurs idées.“ — „Hist, de l’Académie Roy,“ Berlin. 1756. 335 1.

*) „Ruines“ Paris. 1820. 37. 1. Causes de l’Inégalité entre les hommes.“ Oeuvres complètes. Paris 1826.40 1.

5) Többnemii érzettől késztetve az oktalan állat Ámbár néma, ha képes mégis hangokat adni :

Mennyivel inkább élt nyelvével a legnemesebb lény,

A sok változatos tárgynak más, más nevet adván.