Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Negyedik eléadás. Az emberi nem természetrajzáról. II. Szakasz
161 Jeti alakjából sokat vesztett. Továbbá a germán törzsek csak sze- mök által különböznek a görögöktől, s ismét „a kelta-faj között Termet, beszéd és arculat Emel válaszfalat. Mi tarka népfaj !“ miként rólok saját északi költőjük valahol éneklé. Hiába akarnék ez alosztályokat mindenféle polgári s erkölcsi kötelékekkel összeolvasztani: azok Rhone és Saone egyesült folyamaiként,egy mederbe fognak ugyan folyni, azonban mindig észrevehetőig különböző áramlással. így a legkisebb fajták is, egyszer létrehozatván, többé nem töröltetnek el; és azért még sem mutatnak független eredetre. Sőt azokat egyes családok is tovább terjeszthetik ; igy a Habsburg háznak sajátságos arcvonásai vannak. Honnan van tehát az, hogy a természeti folyamatok által létrehozott eltérések nem semmisíthetek meg ismét természeti folyamatok által? Az bizonyára a természet egyik titka, miszerint arra kényszeríthetjük, hogy valamely dologra pecsétjét rányomja, azonban ezt többé nem törhetjük föl. Az ember is, mint a bűvész féltudós tanítványa, kit a német költő oly szépen rajzol, gyakran van azon varázsszó birtokában, melylyel azt működésre készteti, de még nem tanulta meg a másikat, melylyol arra birja, hogy megszűnjék. Az ország s város, melyben vagyunk, alkalmat nyújt arra, hogy azt, mit most fejtegettünk, egyaránt hasznosa élvezetes vizsgálatokra alkalmazzuk. Edwards tr. „az emberi fajták szervéleti sajátságairól, vonatkozásukban a történelemi'e,“ cimü művében igen fontos útmutatást adott e tudomány folyamatára nézve. 0 déli Franciaországban, valamely vásár alkalmával, a falusi nép fejein csodálkozással két különböző jegyet vön észre, melyek közöl mindegyik külön jelleghez tartozik. Egyiket gall, a másikat római jellegnek tartja. Egyik példányaként Dante arcát jeleli, mely valamennyi hallgatóm előtt sokkal ismeretesb, hogysem azt leirnom kelljen. Meg vagyok róla győződve, hogy az Olaszország különféle részein uralkodó arcalkatokat senki sem veheti szemügyre a nélkül, hogy észrevenné, mily gyakran fordul elé ez alak Toskánában s felső Olaszországban, mig Rómában s a déli tartományokban igen gyéren találtatik. Azonban az nem a római fej- s arc-alkat jellege. Hogy ezt megtaláljuk, vigyázzunk, nehogy a közönséges leirások tévútra vezessenek. Roma néhány városrészében 11
