Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Negyedik eléadás. Az emberi nem természetrajzáról. II. Szakasz
150 kezdve minden közép-árnyéklatot megtalálunk, egész az eleven barna szinig, mely a feketével határos. Egynémelynek sárgás, barna, vagy szürke haja van.“ ') Kotzebue és más későbbi tengeri utazók ugyanazon észevételt tették ; azonban az világos dolognak látszik, hogy a jerik, vagy a Sandvich- és más polynesiai szigetek nemessége csakugyan a köznéptől különböző törzs. 2) Mind Pallas, mind Klaproth azon nézetet nyilváníták, hogy a mongol szili nagyrészt e fajta szokásaitól veszi eredetét. Az asszonyok és gyerekek föltűnő fehérek ; a férfiak sárga színét pedig a füst és nap adja, melynek nagyon ki vannak téve. Habár e föltevés ellen sokat is lehetne felhozni, mégis arra szolgálhat, hogy azon befolyás iránt, melyet a szokások s a polgárosodás különféle fajok sajátságaira gyakorolhat, nagyobb figyelmet keltsen. Ugyanazon célból a germán családban történt nevezetes változást is fölemlíthetem. Mert, mint láttuk, annak vonásai egykor oly határozottak valának, hogy az emberi nem nagy és leginkább megjelzett osztályai egyikét alkotá, minthogy az a görögök szemében az aethiopok fekete színének merő ellentéte volt. Most azon elkülönítő jellegek, ha nem enyésztek is el egészen, mégis annyira eltöröltettek, hogy egyhamar nem is találhatók föl ; kétségkívül a polgárosodás befolyása folytán; és saját népszokásaiknak más, ugyanazon családhoz tartozó törzsekéivel való egybeolvadása miatt. 39. §. b) A fogazat. A szokások tartós befolyását a különféle fajokra, bizonyára leginkább a fogak tanúsítják. Blumenbach megjegyzése szerént az ember fogai bizonyítják, hogy ő animal omnivorum, azaz oly lény, mely táplálékát a természet minden osztályából veszi. Azonban némely nemzetnél, valószínűleg az erős rágást igénylő étkek használatától, a metszőfogak eltompulnak s gömbölyűkké válnak, és a szemfogakat nem lehet a zápfogaktól megkülönböztetni. Ez áll *) *) „Observations made during a Voyage round the World.“ Lond. 1778. 229. 1. Lásd fiának is „Voyage round the World.“ 1777. I. köt. 305. 1. (Németre ford, maga a szerző : „Reise um die Welt.“ Berl. 1779.) 2) Kotzebue, „New Voyage Round the World.“ Lond. 1830. II. köt. 58. 1. (Németül; „NeueReise um die Welt.“ Weimar 1830. 2. Bde.)
