Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz

77 nek, s válaszszanak azután úgy találomra, bármely amerikai benn­szülöttek által lakott vidéken hasonló területet, bizonynyal külön­böző nyelvek nagyobb számával fognak itt találkozni. ') Magam valék tanúja, miként ezen körülmény mély belátásu és nagy tudo- mányu férfiakban oly habozást idézett elő, hogy készebbek voltak Humboldt adatait az amerikai nyelvek számát illetőleg kétségbe vonni, mintsem oly tényt engedni meg, mely előttük csaknem le- győzhetlen ellenvetésként tűnt fel az Írás szavai ellen. Mert nem tehetjük föl, miszerént ezen törzseknek mindegyike, mely szomszé­dai előtt teljesen érthetlen nyelvet beszél, egyenes vonalban egy, a szétszórás idejében keletkezett törzstől származzék, hogy el ne fo­gadjuk egyszersmind azon szembetűnő kivételt, mely szerént az akkor képződött emberi családok közöl oly számos s mégis oly je­lentéktelen törzsek ily távol világrészbe költöztek volna. Nem csoda tehát, hogy a múlt század hitellenesei rövidebb utat válasz­tottak e tétel megoldására, állítva, hogy Amerika tulajdon népes­séggel bir, függetlenül az ó világétól.2) De az egély barátai itt is annak idején fölléptek ellenök, jóllehet, mint fájdalom, oly gyak­ran történik éretlen föltevések- s alapnélküli elméletekkel az ame­rikai népesség eredetét s a módokat illetőleg, melyek szerint azon földrészre áthelyeztetett. Campomanes a karthagoiak, Kircher és Hüet az egyptomiak, de Guignes a hunnok, Jones W. az indusok s több amerikai régiség-búvár Israel tíz törzse mellett lépnek föl. 31. §. Vater, Smitli-Bartou és Malte-Brun kísérle­tei azokat visszavezetni az ázsiai nyelvekre. Most csak azt kell megvizsgálnunk, mily világot vala képes a nyelvbuvárlat e kérdésre vetni, s mennyiben hangzanak össze az általa nyújtott megfejtések azon örvendetes eredményekkel, me­lyek a föld más tájain nyerettek. Az első lépést a két világrész la­kói közt létező kapcsolat szilárdítására azon iskola követői tevék, melyet szótárinak (lexicalis) nevezőnk, smely az amerikai szójárá­>) L. Humboldt „Essai politique sur la Nouvelle Espagne.“ Paris 1825. II. K. 352. 1. (Mint mondják csak Délamerikában 280—340 nyelv létezik, me­lyeknek legalább ötödrésze gyökeresen különbözik egymástól. — An. f. jegyz.) 2) L. Ballet „Réponses critiques" Besançon 1819. II. K. 51 1.

Next

/
Thumbnails
Contents