de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
71 Az első 1782-ben april bő 3-án igy ir az utóbbinak: „A római birodalom elveszett mint a vizözön előtti világ, mert e tisztátlan tömeg méltatlanná vált Isten ótalmára; de az örökké való atya nem akará a világot a reá várakozó sorsnak átengedni, s előlegesen termékeny magot vetett el. Ama nagy iigyforduláskor a barbárok letiporbatták, sötétségben töltött ezer év elolthatta volna az élet világosságát. Ez ezer év mégis szükséges vala, mert a természetben nincs ugrás ; barbár atyáinknak fel kelle neveltetniük, ezer hibán átesniök, mielőtt az igazság egyszerűségében feltűnhetett, a nélkül, hogy bennünket megvakitson. Mi történt? Isten gyámot adott nekik: s ez a p á p a v o 11, ki birodalmának, mely csupán a véleményen alapult, lehetőleg megszilárdítani, és elterjeszteni keile a nagy igazságokat, melyeket az ő becsvágya maga számára vélt felhasználni, mig Isten az ő becsvágyát használta fel saját céljaira. Mi lett volna belőlünk a pápa nélkül? Az, mi a törökökből, kik sem a byzanti vallást el nem fogadván, sem szultánukat Chrysostom utódának alá nem rendelvén, barbárságukban megmaradtak. ') Bonnet pedig ugyanazon év október 12-én válaszoló: „Biztosíthatom önt, hogy a pápai uralom körül kifejtett nézetei azonosak az enyéimmel : én azt nagy fának képzeltem, melynek árnyában az igazság tartatott fönn, hogy egykor még nagyobb fává nőj ejti magát, mely elszáritaná azt, melynek „ideig, időkig és félidőig“ kell tartania.“ Könnyen idézhetnék még másokat is, de rövidnek kell lennem ; azért más bizonyitékokhoz folyamodom. ') Joh. von Müller Sämmtliehe Werke ; fünfzehnter Theil in — 8. Tübingen, pag. 336, 342 et 343. Hogy az olvasó tudvágyát mulattassam, ide igtatom a hires Bonnet apokalyptikus eszméit, mely a katliolicismus jelen állapotát, átmenetül tekinté a dolgok más, végtelenül magasabb rendjére, mely különben már nem soká váratna magára. Ezen eszmék ma már számosaktól lévén elfogadva, ez emberi szellem történetéhez tartoznak.
