de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

44

Eltekintve az e szavakban rejlő sértéstől és durvaságtól, mely a tévelytől soha sem marad el '), mégis marad benne valami igaz ; az t. i. minél felvilágosultabb leend a világ, annál kevésbé fognak az egyetemes zsinatra gondolni. A kereszténység fennállása óta huszonegy ilyen zsinat tartatott ; e szerént tehát körülbelül minden nyolcvanötödik évre esik egy ; ámde látjuk, hogy a vallás harmadfél század óta nagyon is jól ellehetett nélküle, s nem hiszem, hogy valaki gondolna most rá, dacára az egyház rendkívüli szükségeinek, melyekről a pápa sokkal jobban fog gondoskodni, mint valamely egyetemes zsinat, föltéve, hogy hatalmát jól tudja felhasználni.

A világ sokkal népesebb, hogy sem egyetemes zsinatokat lehessen tartani, melyek csak a kereszténység gyermekkorára látszottak rendeltetve lenni.

V. FEJEZET.

Eltérés arra, mit a nemzetek ifjúságának szoktak nevezni.

E szó i f j u s á g engemet azon megjegyzésre késztet, hogy ezen s más hasonló kifejezés valamely társaság, vagy egyén egész életidejére vonatkozik. Ha például a római köztársaságot

mankind for these great impostures. (Hume’s Elisabeth, 1563. eh. XXXIX, note K.)

') E megjegyzést minden gondolkodónak figyelmébe ajálom. Az igazság, midőn a tével ellen kikel sohasem gerjed haragra. Hitvédőink könyveinek rendkívüli tömegében górcsővel kell keresni, hogy az ember bennök csak egy, emberi gyarlóságból származó indulatosságot fedezhessen föl. Oly emberek, mint Bellarmin, Bossuet, Bergier sat. egész élőtökben tudtak küzdeni a nélkül, hogy maguknak, nem mondom egy sértést, de a legkisebb személyeskedést is megengedték volna. A protestáns hittudósok osztoznak e jeles tulajdonban, s ugyanazon dicséretet érdemlik mindenkor, midőn a hitetlenség ellen küzdenek ; mert ez esetben a keresztény küzd a deista, materialista s az istentagadó ellen, az igazság a tévely ellen ; de mihelyt a római egyház ellen fordulnak, azonnal sérteni kezdenek ; mert a tévely soha sincs indulat nélkül az igaz elleni harcban. E kettős irány egyaránt látható és döntő. Kevés bizonyíték van, mely a lelkiismeretre nézve oly érezhető volna.