de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
31 dánom, e fontos pontban nyilván tévedett. Óvakodnia kell az embernek, nehogy a szót a tárgygyal s a tévely eredetével felcserélje. Az igazság annak épen ellenkezője ; mit Fleury tanít : mert az általa megjelelt időpont körül, nem h inni, de vitatni kezdék a csalhatlanságot. r) A pápa felsőbbsége fölött támadt viták a kérdés legpontosabb vizsgálására serkenték ez igazság védelmezőit, kik e fel- sőbbséget csal hatlanságnak nevezték, hogy azt minden egyéb felsőségtől megkülönböztessék. De az egyházban semmi uj sincs, és az soha sem fog mást hinni, mint a mit mindenkor hitt. Bossuet talán e tanítmány újdonságát akarja nekünk bebizonyítani ? Mutasson fel tehát időpontot az egyházban, melyben a szent szék dogmatikus határozatai nem fogadtattak vala törvény gyanánt ; semmisítse meg az iratokat, melyekben az ellenkezőt sújtó logikával, mérhetlen tudománynyal, páratlan ékesszólással bizonyitá ; jelölje meg mindenek előtt a bíróságot, mely végzéseit vizsgálat alá vonta s javította. Egyébiránt, lia már egyszer megengedte s bebizonyította, hogy a pápa dogmatikus végzései mindenkor törvények gyanánt tekintettek az egyházban: hadd mondja most, hogy a csal hatlanság tana uj; mit árt ez nekünk ? * II. *) Az első fölebbezés a jövendő zsinathoz az volt, melyet Taddaeus II. Frigyes nevében nyújtott be 1245-ben. Mondják , hogy némi kétség van-e fölebbezés körül, mert a pápához s egyetemesebb zsinathoz intéztetett. Az első cáfolhatlan fóllebbezésnek a Duplessístöl 1303-ban jun. 13-án benyújtottat tartják, de ez hasonló a másikhoz s rendkívüli zavarról tanúskodik ; a zsinathoz sa szent székhez van intézve é s ahhoz s azokhoz, a kinél lehet s kell is a legtöbb jognak lennie. (Nat. Alex. in saec. XIII. et XIV. art. 5. §. 11.) A következő 80 év alatt nyolc, következő alakú fölebbezés található : A szent székhez, a szent collegi um hoz, ajövendö pápához, a jobban értesített pápához, a zsinat hoz, Isten itélőszékéhez, a legszentebb Háromsághoz, végre Jézus Krisztushoz. (L. Dr. Marchetti, erit de Fleury, dans Tappend, pages 257 et 260.) E fonákságok méltók a följegyzésre ; először is a fölebbezések újdonságát bizonyítják, azután pedig a fölebbezök zavarát, kik már nem bizonyíthatták be világosabban minden — a pápánál magasabb biróság hiányát, mint hogy fölebbe- zésöket nagybölcsen a legszentebb Háromsághoz intézék.
