de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet

311

E két vakokoskodó valamennyit képviselheti. Mindezen álokoskodókat kétségkívül győzedelmesen megcáfolták. Már Baco, kora s felekezete előítéletei dacára ti gye-liriez te tett bennünket a nőtlenség némoly kitűnő előnyeire. *) Már a nemzetgazdá- szok is azt állították s eléggé bebizonyították, hogy a törvényhozónak soha sem kell közvetlenül a népesedésről, hanem egyedül a fentartási szerekről gondoskodnia, a többit pedig reánk hagynia. Már több egyházi iró erélyesen visszatorolta a rendjük ellen, népesedési tekintetből intézett megtámadásokat; azonban a legszembeötlőbb sajátság az, hogy a világegyetemben működő titkos hatalom egy prostestans tollát használta föl ezen annyiszor és oly ügyetlenül megtámadott igazság szigora bebizonyítására.

Malthus úrról akarok itt szólni, kinek mély tudományi! müve „a népesedés elvéről“ azon ritka könyvek egyike, melyek megjelenése után mindenki fel van mentve, hogy azon tárgyról még tovább szóljon. Előtte, úgy hiszem senki sem bizo- nyítá be világosan és kimerítöleg a gondviselés ezen nagy ideiglenes törvényét : hogy minden ember nemcsak nem született házasságra és nem zésre; hanem mindé n j ó 1 rendezett államban szükséges bizonyos törvényes elv vagy hatalom, mely a házasságok sokasífását meggátolja! Malthus ur megjegyzi, hogy mivel az élelmi szerek szaporodása a legkedvezőbb esetben is alább áll a népesedésnél, még pedig azon arányban, melyben a számtani haladvány a mértanihoz áll, ebből az következik, hogy

semmisítéssel fenyeget: ezen testre nézve káros. Ámde a fák nyesése, ha ez minden ágon történik, megsemmisíti termékenységöket, sőt magát a fát is. Tehát a gyümölcs fák nyesése káros és soha sem szabad azt alkalmazni.

Diderot bölcsészeti gondolataiban VI. ugyanazon érvet hozza fel, melyet Rousseau ; elavult és együgyü ellenvetés, melyet már megcáfolt szent Jeromos Jovinianus elleni értekezésében 1. K. 177. Martianay által kiadva.

„Ha mindenki bölcsész : nem lesz íöldmivelő, szónok jogtudós.

Ha midenki fejedelem, ki lesz katona ? sat.

®) Sermones fideles, sive interiora rerum, (C. VIII. de. nupt. et coelib. Opp. tom. X. in. 8. p. 20.)