de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet

300

ezen, ha meggondolja, mily szellem hatja át a király által kinevezett ’) főpapokat : bizonyosan nem a Szentlé le ké- t ö 1 származik, jóllehet a fölszentelésnél azon bizonyságot adják magukról, hogy a Szentlélek által hivatvák püspöki székökre.“

Ugyan találhatunk-e valahol nagyobb elkeseredést és megvetést ? Különösen megjegyzésre méltó az , hogy a szigorú Ítész, ki egész életén át protestáns légkörben mozgott, mégis az egész rend siilyedését s az ebből származó minden bajt egyedül a papság házasságának rója föl 2).

Azt is be kell vallanunk, hogy magában ez evangéliumi katonaság lényegében van valami olyas, mi elnyomja a bizalmat, és visszatetszést szül. Egyházaikban nincs semmi tekintély, semmi szabály, s következőleg semmi hitközösség. Ok maguk is bevallják a legnagyobb őszinteséggel, hogy a protestáns egyházférfiu semmiféle hitvallást sem köteles aláírni, csak a nyilvános nyugalom és béke miatt, egyedül azon célból , hogy ugyanazon község tagjai közt föntartassék a Külső egység; egyébiránt egyik hitvallást sem kell tulajdonkép hitszabálynak tekinteni. Ilyennek a protestánsok egyedül a szentirást ismerik el3).

Ha tehát ezen hitszónokok egyike beszélni kezd, mi által bizonyíthatja be, hogy hiszi azt, mit mond ? És hogyan tudhatja azt, hogy ott lenn nem nevetik-e ki ? Mintha csak hallanám,

a pad, melyet a parlamentben elfoglalnak : tisztelendő padnak neveztetik.

') Én ez angol kifejezést : These congé d’ élire Bishops, úgy fordítom, a mint képes vagyok, melynek finomsága azon dolgokhoz tartozik , melyeket itt hasztalanul magyaráznánk. Lásd ezen angol müvet : Political and’ litterary anecdotes of his own times, by doct. William King, etc. 2-e edit London, in 8. 1819. Nagyobb kivonatokat e műből az edin- burgi szemlében találunk, Jul. 1819. LXIII. sz.

l) E fontos kérdés tanulmányozására igen hasznos olvasmánynyal szolgálhat : Les lettres sur la réform, Oobbettől ; és Gustave de Beaumont müve Irlandról.

3) Considerations sur les études nécessaires a ceux, qui aspirent au saint ministère, par Cl. Ces Chavanne, min. du S. Ev. et prof, en théol. à 1’ acad. de Lausanne. Yverdun 1771, in 8, p. 105 et, 10(i