de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
275 Sőt mi több, valamint minden bűn természeténél fogva okul szolgál ismét másiknak elkövetésére : úgy ellenkezőleg minden önkéntes vallomás javulást okoz ; megmenti egyszersmind a bűnöst a kétségbeeséstől és megátalkodottságtól, mert a bűn nem maradhat az emberben a nélkül, hogy e két örvény közöl egyikbe vagy másikba ne vezesse őt. Miért nem vallja meg senki sem vétkeit '? Kérdé Seneca, — azért, mert bennök is van ; vétkeink m e g V a 11 á s a a javulás jele. l) Mintha Salamont hallanék a bűnöshöz szólani : „A ki elfödi vétkeit, nem boldogul , a ki pedig azokat megvallja s elhagyja, irgalmat nyerem!.“ *) A világ minden törvényhozója megismerte ezen igazságokat és az emberiség javára föl is használta. Mózes az első. O világosan meghatározott, még pedig nyilvános gyónást alapított meg törvényeiben. * 2 3) A Indok ős törvényhozója azt mondá : „Minél igazabban és önkéntesebben vallja meg a bűnös elkövetett vétkét, annál inkább kivetkőzik abból, mint a kígyó régi bőréből.“ 4) Ugyanazon eszmék uralkodván mindenütt és mindenkor, a bünvallomást mindazon népeknél feltalálták, melyekhez az eleuzi titkok eljutottak. Föltalálták azt Peruban, föl a braminoknál, törököknél, Tibetben és Japánban is.5) Ezen, valamint minden más tekintetben, mit müveit a kereszténység ? Az embert az embernek feltárta ; majd meghódítá hajlamait, örök és általános meggyőződéseit, fölleplezte ős alap') Quare sua yitia nemo confitetur ? quia in illis etiam nunc est : vitia sua confiteri sanitatis indicium est. Sen. Epist. mor. L. III. Nem hiszem, hogy imakönyveinkben lelkiatya választására jobb tanácsokat találhatnánk azoknál, mint melyek ugyanezen Seneca előbbi levelében olvashatók. 2) Példabeszéd XXVIII. 13. 3) Levit. V. 5, 15. et 18 ; VI, 6 ; Num. V, 6 et 7. *) S mindjárt hozzáteszi : „De ha a vétkes vétkei teljes bocsánatát akarja elnyerni, mindenek előtt a visszaesést kerülje ! ! ! (Lois de Menu, fils de Brahma.— Menu, Brahma fiának törvénye ; dans les „Oeuvres du chevalier W. Jones“ in — 4, tom III, chap. 11. n. 67 et 233). 5) Carli Lettere americane, tom. I, lett 19. Extrait de Voyages d’Ef- fremoff, dans le journal du Nord Saint-Pétersburg, mai 1807. n. 18. p. 335. — Feller cath. philosoph. tom. III. n. 501. etc. etc. 18*
