de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet

269 gyobb dísze, — szent Vazul a szerzetesrend szabályai *) 22-ik fejezetében — azt kívánja, hogy az engedelmes szerzetes olyan legyen, mint az eszköz a munkás, vagy még inkább, mint a fejsze a favágó kezében. — Kiki be fogja vallani, hogy a bot az aggastyán kezében — a mely kép miatt sz. Ignácot talán meg­rótták — kevésbé visszatetsző. De mit! mondogatják szüntelen, vájjon vakon engedel­meskedni, akaratát s ítéletét alávetni, annyit tesz-e, mint em­berileg gondolkodni s élni? Igen, sőt annyit tesz, mint dicső vívmányokat hozni létre az emberi méltóság terén, és én, — ha mindjárt a visszatetszés növekednék is, — e félelmetes tant bő­vebben fogom kifejteni. „Átkozott — mondja az irás — a ki a maga utján jár és saját tanácsai gyümölcsével megelégszik ! — Szerencsétlen, a ki szabadnak tartja magát, midőn másoktól nem kényszeríttetik, és a ki nem érzi, hogy bensejében zsarnok nagyravágyás, telhe­tetlen szenvedélyek, sőt bizonyos bölcseség rabságában sinlik, mely csalékony külszin alatt gyakran gonoszabb maguknál a szenvedélyeknél.“ — így szól Fénelon, * 2) s én utána mondom : „Oh Istenem, szeretnék meghalni magamnak és megsem­misülni, úgy a mint ezt szent Ignác és szent Ferenc értették ; ezzel vágyaim mind betöltve lennének e világon. Vannak jám­bor és elmélkedő lelkek, melyek e szavakat el fogják fogadni és megérteni ; hogy pedig mindenki megértse ama dicső és ha­talmas lángelméket, melyek az egyházat termékenyíték, és a nem­zetek közt nagy bőségben hintették el az élet gyümölcseit, se­gélyemre fognak jönni s jobban meg fogják mondani, mint én, mikép haljon meg önmagának az ember, hogy jól élhessen. Mintha sz. Pált hallanám : „Meghaltatok és éltetek el van rejtve Krisztussal az Istenben .... Vele együtt eltemettetünk a halálban .... Mindennap meghalok .... Nekem a világ meg- feszíttetett és én a világnak . . . Mert az én életem Krisztus . . . Úgy vagyunk, mint halálra váltak és ime élünk. 3) Ha szent Ignác szavai különöseknek látszanak is, azt leg­alább kiki be fogja vallani, hogy szent Pál neki jó példát muta­tott. Szent Pál itt legbámulatosabb titkait tárja fel előttünk ; s fölfödözi ama forrást, melyből apostoli hivatala hosszú küzdel­') S. Basilii opera, edit. Bened. I. 2. p. 573. 2) Christianisme présenté aux hommes du monde, t. 6. p. 27. 3) Mortui estis, et vita vestra est abscondita cum Christo in Deo. Co­loss. c. III. V. 3. — Consepulti sumus cum illo in mortem. Rom. c. VI. v. 4. — Quotidie morior. — I. Cor. c. XV. v. 31. — Mihi mundus crucifixus est et ego mundo. Gal. c. VI. v. 14. — Mihi enim vivere Christus est. Philipp, c. I. v. 21. — Quasi morientes, et ecco vivimus II. Cor. c. VI. v. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents