Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Negyvenkettedik fejezet

41

urak és fejedelmek, kik gyámolították, saját miivök egész hord- erejét felfogták, vagy annak felszámítkatlan következményeit csak sejtették volna is : elég, hogy a kérdés fölmerült, s Europa függetlenségét és jóllétét illetőleg kedvező értelemben nyert megoldást ; mondom, ez elég, s egyúttal megjegyzem, hogy minél kevesebb része volt abban az emberek előrelátásának, annál többet kell tulajdonítanunk a dolgok hatalmának ; s a dolgok hatalma itt nem egyéb, mint a vallási elvek és érzelmek vonatkozással az államok fentartására és jóllétére ; nem egyéb, mint a katholicismus, mely az európai polgárisodást paizsával fedezi és leheletével élteti.

Ez vala a dolog mibenléte a keresztes háborúkat illetőleg ; úgy de gondoljátok meg, hogy ezen annyira nagy és nemes gondolatot csakugyan nem egész világosan fogták fel, s azon elhamarkodó mohósággal bajták végre, mely a tüzeskedő buzgóság türelmetlenségét rendesen kisérni szokta ; gondoljátok meg, hogy e gondolatnak, mint a katholicismus gyümölcsének, mely gondolatait mindig megfelelő intézményekben testesíti meg, szintén olyan intézményben kelle megtestesülnie, melyben alkalmas kifejezést nyerhetett, mely által tevékenységét valósíthatá, melyre, hogy magának segélyt és befolyást biztosítson, szilárdul támaszkodhaték, s akkor majd oly eszköz után fogtok nézni, mely vallást és kardot egyesíthetett ; akkor majd örömmel fogtok a vasvért alatt oly szívet fölfedezni, mely Jézus vallásáért ég, örömmel fogtok oly férfiakkal találkozni, kik magukat feltétlenül a vallás védelmére szentelik, s egyúttal minden világi dologról lemondanak, kik sz. Bernât kifejezése szerént szelidebbek a báránynál, bátrabbak az oroszlánnál. A mily örömest egyesülnek, hogy közösen forró imát küldjenek a magasba, oly örömest vonulnak félelem nélkül a harcba, hogy a saracén seregek rettegésére megforgassák a rémítő kelevézt.

Nem, a keresztes háborúknál nagyobbszerü eseményt a történelem évkönyveiben sehol sem, de ép oly kevéssé találunk nemesebb és magasztosabb intézményt, mint a lovagrendek. A keresztes háborúk alatt megszámlálhatlan nemzetek indulának útnak, hogy a sivatagokon áthatoljanak, ismeretlen országokba nyomuljanak, magukat az évszakok és éghajlatok mindennemű kellemetlenségeinek tartózkodás nélkül kitegyék, és miért ? hogy felszabadítsanak egy — sírt ! Nagyszerű, megfoghatlan mozgalom, melyben száz meg száz nép bizonyos halálnak megyen eléje, nem kicsinyes érdé-