Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Negyvenharmadik fejezet

42

kékből, nem, hogy kiesebb és termékenyebb országokban települjenek meg, nem, hogy valami földi előnyre tegyenek szert, hanem csupán vallási eszmétől késztetve, azon vágyból, hogy övék legyen annak sírja, ki az emberi nem Udvességeért kereszten halt meg. Minőkul tűnnek föl eme bámulatos esemény mellett a görögöknek Homer által megénekelt tettei ? Görögország fölkelt,- hogy egy meggyalázott férjet boszuljon meg ; Europa fölkel, hogy egy Isten sírját nyerje vissza.

Midőn látjuk, mint lépnek föl a keresztes háborúk szerencsétlenségei és diadalai után a lovagrendek, és majd keleten harcolnak, majd a középtenger szigetein tartják fenn magukat, s mint állanak ellen a mohamedanismus heves támadásainak, mely büszkén tekintve vissza győzelmeire, újólag Európára akar ütni, ama bátrakat véljük látni, kik valamely nagy ütközet napján egyedül maradnak vissza a csatatéren, mindegyik százzal áll szemben, és hösiségök által s életök árán vásárolják meg hátok megett visszavonuló bajnoktársaik biztonságát. Dicsőség és magasztalás a vallásnak, mely oly fenséges gondolatokat volt képes sugalni, és oly nehéz és nagylelkű vállalatokat volt képes végrehajtani.

NEGYVENHARMADIK FEJEZET.

A zárdái szellem jelensége' a tizenharmadik században. Uj szerzetesrendek, Az európai polgárisoddá jellege más polgárisodásokkal szemben. Különnemű elemek összeolvadása a tizenharmadik században. A félbarbárok kora. A kereszténység s a barbárság. Ama kor történetének egyik magyarázásmódja, Europa állapota a tizenharmadik század elején. A háborúk népszerűbbekké válnak. Miért hogy Spanyolországban előbb kezdődött a szellemi mozgalom' mint Europa többi részeiben. A bajnak pezsgése a tizenharmadik században. Tanquem. Eon. A manicheusok. A Valdiak. A vallási mozgalom a tizenharmadik század elején. A kolduló szerzetek és befolyásuk a demokra- tiára. Benső mivoltuk. Viszonyuk Komához.

Az olvasó, bármily nagy volt is ellenszenve a szerzetes társulatok iránt, talán mégis kibékült nyűgöt remetéivel, miután bennök oly férfiakat rajzoltam előtte, kik az által, hogy a vallás legfönsége-