Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenkettedik fejezet
40 teni, hogy az olvasót azon rendkívüli események sorára emlékeztessük, melyek a történelem egyik legszebb lapját képezik. Mellőzzünk tehát oly szinteret, melyet nem kell rajzolnunk, és időzzünk pillanatig e hires testületek eredetének és szellemének vizsgá- lásánál. A keresztény zászló s a félhold természetöknél fogva kien- gesztelhetlen s ezen felül annál elkeseredettebb ellenségek valá- nak, minél tartósabb és irgalmatlanabb vala küzdelmök. Mindkettő nagymérvű terveket képviselt, mindkettőnek nagy hatalma vala, mindkettőt elszánt és lelkesült népek kordozák, melyek mindig készek valának egymásra rohanni, mindkettő erős valószínűségre fektetheté győzelmi reményeit. Melyik félre dőljön tehát az el? Mitevők legyenek a keresztények, hogy a fenyegető veszélyt maguktól elhárítsák? Bevárják-e nyugodtan Európában a mohamedánok támadását, vagy tömegesen fölkeljenek, és az ellenségre üssenek és fölkeressék saját földjén, hol magát legyözhetlennek tartja ? A kérdés ez utóbbi értelemben nyert megoldást, a keresztes háborúk megindulának, s a következő századok bebizonyiták a megoldás helyességét. Mit jelentsen tehát az olyféle mendemonda, mi által állítólag az igazságosság és emberiség ügyét védelmezik ? Senki sem engedi magát általa rászedetni ; a tapasztalás tanulságaitól vezettetve, s nagyobb ismeretkincscsel, a tények beható tanulmányozásának gyümölcsével fölkészülve, a történelem bölcsé- szete az indok felett visszavonhatlanul nyilatkozott, és ezen, valamint minden egyéb tekintetben is, a vallás diadalmasan tért meg a bölcsészet itélőszéke elől. A helyett, hogy a barbárság és vakmerőség egyik tényeül tüntetnék elő, a keresztes hadakat joggal a politika remekének tekintették, mi által Europa függetlensége biztosítva lön, a keresztény népek a muzulmánok felett végleges fölényt nyertek, az európai nemzetek harcias szelleme emelkedett és erösbült, beléjök a testvériség érzete oltatott, mely őket egy néppé olvasztó, az emberi szellem sokféle tekintetben kifejlett, az alattvalók sorsa javult, a hűbériség teljes megszűnése előkészíttetett, a tengerészet keletkezett, kereskedés és müipar élénkült, s ekkép a polgárisodás ösvényén a minden felé terjedő haladás hatalmas lökést nyert. Evvel nem azt akarjuk mondani, mintha a férfiak, kik a keresztes hadak eszméjét megpendítették, s a pápák, kik azokat elősegítették, s a népek, melyek részt vettek bennök, s a nemes