Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenegyedik fejezet
84 hatatlanságának s az események romboló folyamának ellen bírnak állani ; intézményekre, melyek a lelket fölemelik, a szívet tisztítják és nemesítik, és igy a társadalom kebelében a visszahatás és ellenállás némi mozgását idézik elé azon vészes elemek ellenében, melyek részéről végromlás fenyegeti. Akkoron minden eluemvakult szellem, minden nemes szív, minden az erényre fogékony lélek e szent helyre siet menekülni. Nem miudig lehetséges ugyan nekik a világ folyását megváltoztatni, de legalább a magányban iparkodnak ismereteket szerezni, s tökélyesedésükön munkálni ; a szánalom könyííit hullatják a balga nemzedékek fölött, melyek körültök zsibongó zavarban törtetnek egymáson keresztül ; némelykor sikerül még a zaj közepeit hallgatókra akadniok, s intelmeiknek mint a menny rettenetes figyelmeztetéseinek a gonoszak szívébe bemenetet szerezniük. így gyengítik a gonosz hatalmát, noha nem képesek azt egészen megsemmisíteni ; a mennyiben folytonosan ellene törnek, akadályozzák uralma megszilárdításában ; s a mennyiben a jövő nemzedékeknek ünnepélyes bizonyságot nyújtanak arról, hogy a szellemi sötétség és erkölcsi romlottság közepeit találkoztak férfiak, kik a világot felvilágosítani s a biin és gonoszság elliarapódzásának gátot vetni iparkodtak, fentartják az igazságba és erénybe helyezett hitet, és támogatják s ápolják az élők és utódok reményét, kik egykor hasonló körülmények közé juthatnának. Ez volt a szerzetesek müve ama szerencsétlen korban, melyről beszélünk; ekként liajták végre alegfönségesebb és legmagasz- tosabb küldetést az emberiség nagy érdekeinek előmozdítására. Azt fogják talán ellenvetni, hogy a töméntelen javak, melyeket a zárdák szereztek, fáradozásaikért gazdag jutalmul, s talán nem épen nagy önzetlenségüknek, miáltal iparkodásaik előidéztettek, bizonyságául szolgáltak. Igen, ha a dolgokat némely szerzők szempontjából tekintjük, akkor a szerzetesek javai szemünkben mérhetlen birvágy, és ravasz s álnok üzérkedés gyümölcséül tűnnek föl ; csakhogy a religio ellenségeinek rágalmait az egész történelem hazugságnak bélyegezte, s a pártatlan vizsgáló, ki nem feledi, hogy itt, mint minden emberi műben, visszaéléseknek kellett becsúszni, úgy tekinti a dolgokat, a mint azok a hosszú évszázadok egész nagy képén mutatkoznak ; eltekint a roszon, hol az csak kivételkép jelentkezik, s a jót szemléli és csodálja, melyet szabályul talál.
