Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Hetvenkettedik fejezet

HETVENKETTEDIK FEJEZET.

Az emberi szellem fejlődése a tizenegyedik szazadtól a jelenig. A Protestantismus e's katkolicismus vonatkozással a tudományosságra, az Ítészeire, müveit nyelvekre, az egyetemek alapítására, az irodalom és művészetek haladására, a mystikára, a felsőbb bölcsészeire, metapbysikára, erkölcstanra, a vallás e's történelem bölcsészeiére.

ügy hiszem, tökéletesen igazoltam a kath. egyházat azon vádak ellenében, melyekkel ellenségei a tizenegyedik és tizenkettedik században az emberi szellem, fejlődésével szemben tanusigationes finis assereret, id ita esse plano stylo et vulgaribus argumentis simplicique disputatione, ut et rationis necessitas breviter cogeret et veritatis claritas patenter ostenderet. Voluerunt etiam ut nec simplicibus peneque fatuis objectionibus mihi occurentibus obviare contemnerem, quod quidem diu tentare recusavi, atque me cum re ipsa comparans, multis me rationibus excusare tentavi. Quanto enim id, quod petebant, usu sibi optabant facilius : tanto mihi illud actu injungebant difficilius. Tandem tamen victus, tum precum modesta importunitate, tum studii eorum non contemnenda honestate, invitus quidem propter rei difficultatem, et ingenii mei imbecillitatem, qüod precabantur incoepi, sed libenter propter eorum caritatem, quantum potui secundum ipsorum definitionem effeci. Ad quod cum ea spe sim adductus, ut quidquid facerem illis solis a quibus exigebatur, esset notum, et paulo post id ipsum ut vilem rem fastidientibus, contemptu esset obruendum, scio enim me in eo non tam precantibus satisfacere potuisse, quam precibus me prosequentibus finem posuisse. Nescio tamen quomodo sic praeter spem evenit, ut non solum praedicti fratres sed et plures alii scripturam ipsam, quisquam eam sibi transscribendo in longum memoriae commendare sat agerent, quam ego saepe tractans nihil potui invenire me in ea dixisse, quod non catholicorum patrum, ut maxime beati Augustini scriptis cohaereat.

Idem. Quod hoc licet inexplicabile sit, tamen credendum sit. (Cap. 62.)

Videtur mihi hujus tam sublimis rei secretum transcendere omnem intellectus aciem humani : et idcirco conatum explicandi qualiter hoc sit, continendum puto, Sufficere namque debere existimo rem incomprehensi-