Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvennyolcadik fejezet
O T Y E N N Y O L C A D IK FEJEZET. A monarchia. Eszméje. Hasznai. Eltérése a zsarnokságtól. Helyzete a tizenhatodik század elején. Viszonya az egyházhoz. Monarchia. A monarchia eszméje folyton élt az európai nemzetek kehiében, habár legkevésbbé nyert is alkalmazást, s csodálatos, hogy noha valóságban elerőtlenedve s megsemmisülve fetrengett, az iratokban mégis teljes erejében lön fentartva. Nem mondhatni, hogy a cél lényege, melyet ez eszme képviselt, őseinkre nézve valami határozott lett volna, mert ez nem is volt lehetséges, míg a folytonos változatok és alakulások, miket abban feltünedezni láttak, nekik meg nem engedték, hogy arról maguknak világos és helyes fogalmat szerezzenek. Mindazáltal, ha a törvény- könyvek azon helyeit vizsgáljuk, hol a monarchiáról van szó, úgy szintén az erre vonatkozó fenmaradt iratokat, azonnal azt találjuk, hogy nézeteik e pont felett határozattabbak voltak, mintsem várni lehetett. Ha azon időkben az emberek gondolatmenetét figyelemmel vizsgáljuk, azt veszszük észre, hogy bennök átalán hiányzott a taglaló kutatás szelleme, s tudományuk inkább bő ismeretekben, mint bölcseségben állott, — úgy, hogy alig tehetnek egy lépést a nélkül, hogy számtalan tekintélyre ne hivatkoznának. Ezen elősze- retetök a tudományosság iránt, mely azon iratokból, az idézetek ama szövedékéből első pillanatra kitűnik, s melynek szükségkép természetesnek kel le lennie, minthogy oly átalános és tartós volt, sok jót szült, melyek közt nem a legcsekélyebb az, hogy ezáltal az uj emberiség a régivel kapcsolatba jött hogy sok emlék, melyek ez előszeretet nélkül elvesztek volna, fentartatott, és mások, melyek a pornak estek volna zsákmányul, napvilágra jöttek. De ellenkezőleg sok roszat is eredményezett, többek közt a gondolkodás megsemmisítését, a mennyiben nem engedte meg az észnek saját sugallatait követnie, melyek pedig némely pontban tglán szerencsésebbek leendettek, mint a régiekéi,