Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvennegyedik fejezet
217 rósz, megtiltá, és Istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az embereknek. Másodszor :Kell-e a világi elülj áróságnak engedelmeskedni, hanem jogköréhez tartozó dolgokban parancsol? Nem, mivel azokban nincs semmi hatalma ; mert mihelyt fölteszszük, hogy jogai odáig nem terjednek, akkor az is bizonyos, hogy e pontban nem valódi felsöbbségi hatalom. Azt sem kell hinnünk, mintha itt csak az egyházi ügyeket tartanám szemmel, s egyedül ezekre céloznék ; a felsöbbségi hatalom e korlátozásának a földiekre nézve is kell állnia. Ennek megértésére meg kell fontolnunk a mit e mü egy más helyén mondottam, tudniillik, hogy ámbár szükséges a közhatalomnak annyi erővel és joggal rendelkeznie, mennyit a társadalmi testületben a rend s egyes- ség fentartása megkíván, de ne halmozza el annyira követeléseivel az egyedet és családot, hogy személyi létök elnyomassék, ne fosz- sza meg azokat működési körüktől meg nem gondolván, hogy a társadalom egy részét képezik. A keresztény és pogány polgáriso- dás közti különbségek egyike azon tényben áll, hogy ez megőrizte ugyan a társadalmi egyességet, de az egyed és család jogainak tekintetbe jvétele nélkül ; míg amaz az egyed és család érdekeit a társadalméival akkép olvasztotta össze, hogy egymást meg nem semmisítik, de nem is akadályozzák. És igy azon körön kivül, melyben a közhatalom működik, még más köröket is találunk, hol semmi teendője sincs, hol az egyedek és családok élnek a nélkül, hogy a kormány óriási hatalmával érintkezésbe jönnének. Helyén van itt megemlíteni, mennyit tett a katkolicismus ezen elv épségben tartására, mely a népek szabadságának oly hatalmas záloga. A világi és egyházi hatalom elkülönítése, ennek függetlenítése amattól, e két hatalom gyakorlása különböző személyek által, egyik leghatályosb oka volt ama szabadságnak, melyet a különféle kormányformák alatt Europa népei élveznek. Az egyházi hatalom ezen függetlensége eltekintve lényegétől, eredetétől és céljától, már magában is az egyház első napjaitól kezdve folytonos intés voit a világi hatalomra nézve, hogy hatalma nem korlátlan s hogy vannak dolgok, melyekre ki nem terjed, és esetek, hol igy szólhatunk s kell szólanunk :Én nem engedelmeskedem neked. Ez a második pont, melyben a protestantismus az európai polgárisodást elárulta és a szabadság előmozdítása helyett a rab
