Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenkettedik fejezet
179 a kiktől e vélemények származtak, legelőször kárhoztaták a jogos felsőbbség iránti makacsságot, a legnyomatékosban sürgették az irántai engedelmesség kötelmét, legbuzgóbban intették a sziveket a fejedelem tiszteletére, becsülésére és szeretetére? A nyugtalanságok és veszedelmek oka, melyeknek a trónok folyton ki vannak téve, nem rejlik annyira a többé vagy kevésbbé demokratikus elvek tulcsigázásában, mint inkább a vallási és erkölcsi elvek hiányában. Mit fog az nektek használni, hogy a felsőbbség eredetét az Istenre viszitek vissza, ha az alattvalók nem hisznek az Istenben ? Talán az engedelmesség kötelmének szentségére utaltok ? — mi hatással lesz ez olyanokra, a kik még az erkölcsi világrend létezését is tagadják , és kiknél a kötelesség hiú találmány ? Ellenben tegyétek fel, hogy oly emberekkel van dolgotok, kik át vannak hatva vallási és erkölcsi elvektől, kik tisztelik az Isten akaratát, kik kötelezve érzik magukat azt teljesíteni, mihelyt tudtukra jut, származzék bár a felsöbbségi hatalom közvetve vagy közvetlen az Istentől, akár igy, akár úgy, csak egyszer átlássák, hogy Isten, legyen bármily eredete a felsöbbségi hatalomnak, azt helyben hagyja és engedelmességet követel iránta, önkényt alávetik magukat, mivel a törvény előtti meghódolásban a kötelesség teljesítését látják. Mindezeket meggondolva kitűnik, miért veszedelmesebbek ma bizonyos elvek, mint előbbeni időkben , miután ennek oka nem más, mint hogy azoknak a hitetlenség és erkölcstelenség ferde fogalmat tulajdonít, s felőlük kihágásokat és zendüléseket szító eszméket terjesztenek. Annyit beszélnek II. Fülöp és utódainak zsarnokságáról, hogy azt hinnők, mintha akkor nem voltak volna más nézetek, mint a legszigorúbb elvek a legnyilványosabb absolu- tismus érdekében, és mégis látni fogjuk, hogy oly müvek terjedtek el a nélkül, hogy félelmet gerjesztettek volna, melyek tartalmát jelen században is igen merésznek tekintenők. Figyelemre méltó, hogy Mariana atyának hires müve, De rege et regisinstitutione, mely Párisban hóhér keze által égettetett meg, 11 évvel előbb Spanyolországban megjelenhetett a nélkül, hogy az egyházi vagy világi hatalom akadályt vagy nehézséget gördített volna eléje. Mariana, Don Garcia de Lorisa, III. Fülöp nevelőjének és későbbi toledói érseknek felhívására fogott e műhöz, úgy, hogy az irat nem volt kevesebbre szánva, mint a trónörökös tanítására és képezésére. Soha sem beszéltek nagyobb sza12*
