Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)

Harminchetedik fejezet

391 relmére hányatott e földre, a machiavellismus szörnyetegének, ki felzavarta a vizet, hogy kegyetlensége és zsarnoksága háboríthat- lanul halászhasson. Legtávolabbról sem szándékom, mintha II. Fiilöp politikáját minden egyes részében igazolni akarnám, sőt azt sem akarom tagadni, hogy azon dicséretben, melyben őt némely spanyol iró részeltette, sok a túlzás, de ép oly kevéssé lehet két­ségbe vonni, hogy a protestánsok és ezen uralkodó politikai ellenei semmi alkalmat sem szalasztottak el, hogy öt meggyülöltessék. De tudjátok-e azt is, miért oly elkeseredettek a protestánsok II. Fiilöp ellen? Mivel meggátolta, hogy a Protestantismus Spa­nyolhonba fészkelje magát ; mivel ama zavargós században a katholika egyház ügyéért harcolt. Forduljunk ama eseményektől, melyek hordereje egész Európára kiterjedt, s melyekről kiki vélemé­nye szerént ítélhet, szorítkozzunk Spanyolországra, hol a Protestantis­mus e fejedelem ellenintézkedései nélkül kétségkívül gyökeret vert volna. Ha eme vagy ama esetben politikájának szolgált is, ez oly tárgy, melyben itt nincs mit vizsgálnunk ; de mindenesetre el kell ismernünk, hogy az inquisitio nem volt pusztán dicsvágyó tervek eszköze, hanem oly intézmény, mely fenyegető veszélylyel szemben lön fenntartva. Ama vizsgálatokból, melyeket akkortájban az in­quisitio vezetett, csalhatlanul kitűnik, hogy a Protestantismus Spa­nyolhonban hihetetlen módon kezdett lábra kapni. Magas állású papokat, szerzeteseket, világiakat a legelőkelőbb osztályokból, szó­val oly embereket, kik a legbefolyásosabb körökhöz tartoztak, mér­geztek meg e tévtanok : ebből világos, hogy a protestánsok fá­radalmai , melyekkel Spanyolországban tanaikat meghonosítani törekedtek, nem voltak eredménytelenek, hogy nem hiába ipar­kodtak minden módon megszerezni nekünk azon könyveket, me­lyek ama tanokat tartalmazták, s e csempészésükben azon kü­lönös cselfogással is éltek, hogy azokat ehampagni s burgundi palackokba oly ügyesen elrejtették, hogy a csalást a vámsze­dőknek nem sikerült felfedezniük — a mint ezt az akkori spa­nyol párisi követ hazairta. Már maga a kedélyek akkori han­gulatának figyelmes vizsgálása a veszély sejtelmét felgerjesztené még akkor is, ha elvitázhatlan tények által nem is nyilvánult vol­na. A protestánsok szorgosan azon voltak, hogy fitogtassák ama ügyekezetöket, melylyel mindent javítani törekedtek — s hogy zászlójuk alá vonják mindazokat, kik a reformok élénk vágyát táplálták magukban. E vágy már rég ezelőtt meg volt az egyház-

Next

/
Thumbnails
Contents